11 augusztus 2016
Kategória
Vezetőképzés
Hozzászólás 0

Címke , , ,

Aki felelősséget vállal a csapata eredményességéért az hibázhat!

 
A kérdés azonban az, hogy tanulhatunk a hibáinkból?
Biztos vagyok benne, hogy gyakorló vezetők gyakran találkoznak azzal, hogy:
• visszacsatolást adnak egy dolgozónak egy gyenge teljesítményről és ő azonnal védekezésbe kezd, vagy azzal, hogy
• műszakváltások során a problémafelvetést személyes sértésként éli meg a másik fél és könnyen visszatámad.
E jelenség sajnos nehézzé teszi, hogy közösen problémákat oldjunk meg, hogy az egyének, a szervezetek okosodjanak és ez számos munkahelyi konfliktushoz vezet.
 
 
Julia Galef statisztikus és szociálpszichológus előadása szerint az azonnali védekezés és támadás gondolkodásmódunkra vezethető vissza. Nézete szerint kétféle gondolkodásmóddal reagálhatunk a minket ért külső hatásokra: a harcos vagy a felfedező gondolkodásával.
 
 
KÉTFÉLE GONDOLKODÁSMÓD
A HARCOSA FELFEDEZŐ
Fő motiváció: Magam és törzsem védelmeFő motiváció: A kíváncsiság

• Ellenség vagy barát?
• Nyerni vagy veszíteni?
• Nyerni = büszkeség
• Veszíteni, hibázni = szégyen, nem vagyok elég jó
• Jónak lenni, jónak látszani
• Az én/mi hibáinkat eltitkolni, másokét felnagyítani!

• Mi a pontos valóság?
• Veszélyek, lehetőségek?
• Mit kell tennem/tennünk?
• Tévedtem, hibáztam?
Nem gond, mert a cél
• a tanulás
• a fejlődés

 
Konfliktuskezelési tréningjeinken azt veszem észre, hogy sokkal több a harcos gondolkodásmódú vezető. A harcos gondolkodásmód mellett rövidtávú sikereket érhetünk ugyan el, de nem tanulunk a hibáinkból! A jó együttműködéshez, vakfoltjaink csökkentéséhez érdemes néha/gyakran átkapcsolni a felfedező üzemmódba!

Hozzászólás

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt szereti: