Tom Sawyer, Mark Twain zsivány főhőse nem szeretett dolgozni. Amikor Polly néni megbízta a kerítésfestéssel, az összes haverja rajta nevetett. Erre Tom nagy komolyan belekezdett a festésbe és fennhangon közölte, milyen érdekes, izgalmas meló és nem szabad mindenkinek csinálni, csak azoknak, akik olyan ügyesek, mint ő. Mondanom sem kell, a röhögésből kuncsorgás lett, míg nem Tom kis ajándékok ellenében engedte a haverokat festeni.

Azt nem tudjuk, hogy Tom ösztönszerűen használta-e az információ újrakeretezésének technikáját, azt  azonban tudjuk, hogy ez tanulható. Akit érdekel, azt várjuk a Kreatív gondolkodás a tárgyalások során című tréningünkre.

Kreativitás, az elme svajci bicskája

Az információ keretezése a kreatív gondolkodás fontos eszköze,  az elme svájci bicskája. A politikusi alapképzés része. Ha a politikust rajtakapják a lopáson (véletlenül), akkor az ellenzék korrupciót kiált, a regnáló párt pedig az irányítása alatt álló  bűnüldözés pártatlanságát és hatékonyságát dicséri.

Segítő szakmákban is elengedhetetlen az információ újrakeretezése. A tipikus ezoterikus példa, amikor a betegséget isten büntetése helyett a sors kegyes figyelmeztetésének  fogjuk fel, amiből tanulnunk kell.

További példa a történelemből itt olvasható.

Frigyes porosz herceg (1828-1885) leszidta egyik tábornokát egy rossz taktikai döntése után. A tábornok szabadkozni kezdett, hogy ő csak egy parancsot hajtott végre, mint ahogyan minden porosz katona parancsot teljesít. A herceg erre azt felelte, hogy a tábornok azért lett kinevezve, mert tudnia kell azt is, mikor nem kell végrehajtania a parancsot.

Frigyes ezzel a mondatával egyben egy új vezetési stílust is meghonosított: a katonák feladata az lett, hogy egy adott szituációban eredményeket érjenek el. Tudják, mi a céljuk, mérjék fel a helyzetet, döntsenek és cselekedjenek. Többé nem az a feladat, hogy vakon engedelmeskedjenek az utasításoknak.

Elértünk-e erre a szintre a mai Magyarországon? Trénerként azt látom, hogy a piaci versenynek kitett cégeknél igen. Ott kifejezetten azt várják el a vezetők a munkatársaktól, hogy a cég céljait, értékeit tartsák szem előtt, és közben legyenek képesek önállóan gondolkodni, kezdeményezni, cselekedni. Frigyes herceg mondata csak pár szóból áll, azonban egy teljesen más kultúrát jelent!

Ahol nincs verseny – legyen az akár állami, akár magántulajdonú szervezet – ott még messze vagyunk ettől. A legjobb példa erre a szintén pár szóból álló mondat: Sajnos az előírás nem ad nekünk mérlegelési lehetőséget! Ez a mondat is egy teljesen más kultúrát jelent…

A börtönben ülő politikusnak jár a fizetés, mert ezt írja elő a törvény. A hatóság alkalmazottja nem tehet mást, mint büntet, behajt, mert ezt írja elő a törvény, stb, stb, stb…

Sajnos az előírás nem ad nekünk mérlegelési lehetőséget!

Mivel egyre népszerűbb „A tenger urai” című, a fenntartható fejlődést szimuláló játékunk, elhatároztuk, hogy megújítjuk arculatát, hogy tükrözze azt a dinamikát, színességet és nem utolsó sorban azt az öko-gondolkodást, amit a játék jelent a résztvevőknek.

Millió köszönet érte a DekoRozmár Kft.-nek és örök hála Rozner Máriának!

Bátran merem ajánlani Rozit mindenkinek, aki szereti a kreatív megoldásokat, aki szereti, ha túlszárnyalják elvárásait és aki szívesen fogadja gondolkodása tiszteletteljes provokálását egy szakértőtől.

A Facebook-on is nyitottunk egy csoportot a játék számára.

Mi, Forlongosok szeretünk konferenciára járni mint hallgató és mint előadó. Kifejezetten szeretünk ügyfélszolgálati konferenciákon előadni. Amit nehezen értek meg, hogy hogyan alakult ki az a mai – tapasztalataim szerint általános – gyakorlat, hogy a konferenciákra kevesen járnak, még akkor is, ha díjtalan.

A hazai konferenciákon szinte alig van lehetőség a kérdésekre, beszélgetésekre akár az előadókkal, akár a résztvevőkkel. Ha van lehetőség, akkor meg nincs kérdés. Az előadók az előadásukra érnek oda és annak végeztével azonnal elszaladnak. Tele az internet prezentációs tréningajánlattal, de még mindig 8-as betűméretben pörögnek a ppt ábrák és az előadó olyan információt akar átadni, amire nincs szükségünk. Abszolút nem akarja, tudja felkelteni az érdeklődésünket témája iránt, viszont hosszan taglalja, milyen bajok lesznek, ha nem hallgatunk rá.

Hogy jutottunk ide és mi vezet innen ki? Mi volt előbb – a sok rossz konferencia hatására lemondtunk a konferenciákra való járásról vagy nincs igény arra, hogy a konferenciákon frissítsük fel tudásunkat, kapcsolatainkat. Magam sem tudom.

Azért, van ellenpéldám is. A SOL (Szervezeti Tanulás Szövetsége) bécsi konferenciáját kifejezetten élveztem. Profi, open space (nyilt tér) típusú szervezés, 18 országból aktív, egymástól tanulni akaró résztvevők.

Tudásmegosztási Konferencia, Bécs - lenyűgöző szervezés

Robert Sapolsky a Stanford Egyetem kultur-antropológusa szerint az állat és az ember között az a legnagyobb különbség, hogy az ember képes egyedül két vagy több egymásnak alapvetően ellentmondó dologgal együtt élni. Sőt, minél nagyobb az ellentmondás, annál fontosabb dolgunk van vele. A professzor előadásában arra kérte hallgatóit, hogy annál inkább törekedjenek a világ megváltoztatására, minél kisebb a valószínűsége annak, hogy képesek rá.

Jól tudunk mi, vállalkozók is együtt élni az ellentmondásokkal! Annak ellenére, hogy politikai káoszba fordult az ország, hogy munkavédelmi, környezetvédelmi, közlekedési stb. kommandók ütnek rajtunk, hogy növekednek terheink, erősödik a verseny – mi tesszük a dolgunkat, mint a középkor keresztes lovagjai. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a politika, a bulvármédia mindent megtesz annak érdekében, hogy a „vállalkozó” szón a közvélemény „ügyeskedőt” értsen, olyan valakit, akit keményen meg kell szabályozni.

A mai szinte kilátástalan helyzet ellenére, továbbra is ezen kitartó vállalkozói hozzáállás megőrzését kérte dr. Síkfői Tamás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára  „A XXI. századi vállalkozás játékszabályai” című konferencián a jelenlévőktől.

Ugyan a konferencia után sem látom tisztábban a XXI. század játékszabályait, azt viszont kristály tisztán látom, kikből lesznek XXI. század vállalkozói!

A válság megtépázza materiális, kézzel fogható világunkat. Kevesebb erőforrásunk, pénzünk lesz, hogy új autót, technikai kütyüt, ruhát vegyünk, hogy nyáron a tengerre és télen síelni menjünk. Sokan hiszik, hogy ez csak egy rövid átmeneti idő lesz – én azt gondolom, az úgynevezett válság sokáig velünk lesz.

A válság viszont nem kell, hogy megtépázza, sőt éppen ellenkezőleg: felértékeli a kézzel nem fogható, immateriális világot: barátság, közös programok, játékok, beszélgetések, tanulás, magunk, világunk jobb megismerése, az önkifejezés különböző formái, éneklés, zenélés, barkácsolás – amelyek remélhetőleg megerősítik helyi közösségeinket is.

Én szeretek tanulni, fejlődni, mások gondolkodását, élettörténetét megismerni. Kifejezetten hálás vagyok, hogy ma élhetek, hogy díjtalanul megnézhetem, meghallgathatom a világ meghatározó gondolkodóinak előadásait. Ebben a kedvencem a TED, ahol a világ híres gondolkodóinak és cselekvőinek 10-20 perces előadásai nézhetők. Ezek az előadások korunk izgalmas kérdéseivel foglalkoznak az agykutatástól a környezetvédelmen át a fejlődő világ problémájáig.

A TED amerikai, az előadók viszont a világ minden tájáról érkeznek. Annyira népszerű, hogy más országok – pl. India, Svédország – is hasonló szellemiségben elindították saját oldalaikat. Jó hír, hogy magyar önkéntesek elkezdték az előadások fordítását, így némelyik már magyar feliratozással van ellátva, tehát azok is élvezhetik, aki nem értik az angol nyelvet. A hazai oldal TEDx Danubia!

Javaslom a TED-et azoknak, akik inspirációra vágynak, esetleg ki akarnak szabadulni a „ki teszi tönkre a nyugdíjasokat?”  primitív színvonalú hazai választási csatározásból vagy a Mónika show féle kis magyar provincializmusból.

Utoljára Kiran Bir Sethi, fiatal indiai pedagógus előadása nyűgözött le, aki elhatározta, hogy megváltoztatja az indiai oktatás színvonalát és országos sikereket tudott elérni. (Az előadás egyébként nem arról szól, hogyan írjunk sikeres pályázatot!)

sudoku játék színes korongokkal