Tréningjeinken egy-egy speciális témát állítunk fókuszba. A tréner azonban a tréningek mellett a világra rácsodálkozó ember, férj, apa, vállalkozó, közösségi ember, tanuló, aki maga is keresi a válaszokat és kíváncsi mások véleményére.

A tudatlanság áldása

Szerző: - 2012. máj. 16. Kategória: üzleti szimuláció

Rengeteg helyen játsszuk  „A tenger urai” című szimulációs játékukat, amely a fenntartható fejlődés fontosságáról szól. Abban hiszünk, ha felkeltjük a figyelmet a fenntarthatatlan fejlődés okozta veszélyre, akkor megváltozik az emberek gondolkodása, viselkedése. A feladat nehezebb, mit gondoltuk!

A Pschology Today blogjában olvastam, hogy egy konferencián arról tanácskoztak különböző tudományterületek képviselői, hogyan kellene ráirányítani az emberek figyelmét az óceánok, tengerek túlhalászásának a problematikájára. A Duke University kutatói azt vizsgálták, hogy az emberek mennyire nyitottak a komplex gazdasági, környezetvédelmi problémákról, kihívásokról szóló információkra.

Nos, a válasz lesújtó: semennyire. Minél inkább aggasztó egy helyzet, annál kevésbé akarunk foglalkozni vele. Még az adott téma iránt nyitott emberek is elzárkóznak az információk elől, ha úgy gondolják, nincs ráhatásuk a helyzet megoldására! Az emberek döntő többsége úgy véli, a komplex problémákat a kormánynak kellene megoldania, miközben a kormány szintén tagadja, hogy súlyos társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi problémák lennének, inkább leegyszerűsített gondolkodással és kommunikációval próbálja kezelni a felmerülő aggodalmakat. (Természetesen ezek a kutatások nem nálunk, hanem az USÁ-ban történtek, így a megállapítások is nyilvánvalóan csak rájuk vonatkoznak!)

Egyes kutatók szerint nincs is értelme a széleskörű tájékoztatásnak. A szabályozók kreativitását és tudását arra kellene kihasználni, hogy az emberek számára olyan környezetet alakítsanak ki, amelyben a döntéseiket önkéntelenül is úgy hozzák meg, hogy az a társadalom egésze számára hasznos legyen. (Ennek az elméletnek a legnépszerűbb könyve a Nudging magyarul is megjelent.) Erre jó példa lehet, hogy a lakossági szelektív hulladékgyűjtés mennyiségét a leghatékonyabb kommunikáció mellett sem lehet 20 % fölé emelni, úgyhogy mindenki öntse össze a szemetét és inkább a hulladéklerakókban alakítsanak ki egy olyan rendszert, ami szétválogatja a szemetet!
Hasonlóan jó példát olvastam Bognár László barátom blogjában egy autószervizről, ahol egy olyan gépet szereztek be, melyen az ügyfeleknek gyorsan és látványosan be tudják mutatni mekkora probléma a futómű nem megfelelő beállítása. A jól megtervezett vizuális visszacsatolás után a szervizes tapasztalatai szerint nem kell győzködni az ügyfeleket, hogy állítassák be a kerekeiket, hanem maguk kérik ezt! Magyarul a szervizesnek nem kell tukmálnia a szolgáltatást, nem kell elmondani milyen veszélyekkel jár a nem megfelelően beállított futómű.

A csapatsiker zálogai

Szerző: - 2012. máj. 14. Kategória: csapatcoaching, csapatépítő tréning

Az elmúlt hónapokban sok csapatcoachingot tarthattam és nagyon érdekelt, a csapatok hogyan látják, mi járult hozzá leginkább sikereikhez és az örömteli csapatmunkához. A leggyakoribb válasz az volt, hogy az „evolúció során” a csapat kilökte azokat, akik nem oda valók, és megtalálta azokat, akik jó szakemberek  és erkölcsös csapatmunkások (betartják, amit ígérnek, nem alkoholizálnak, drogoznak, viszont figyelnek a többi csapattagra, a munkára).

Persze ezt nehéz megemészteni azoknak a HR-es és vezető kollégáknak, akik a siker zálogának azt látják, ha mindent ők irányítanak és mindent ők mondanak meg. Talán nem is tudják, ezzel mekkora stresszt okoznak a csapatnak, mekkora károkat okoznak a csapat eredményességének. Ha tudnák ezt …….. akkor is ezt csinálnák!

A szabadidőm 90%-át azzal töltöm, hogy …

Szerző: - 2012. máj. 09. Kategória: csapatcoaching, csapatépítő tréning, fizikai dolgozók tréningje, ügyfélszolgálati tréning

A szabadidőm 90%-át azzal töltöm, hogy azon agyalok, hogyan tudnék még több pénzt keresni a családomnak – mondták azok a szakmunkások, akik egy ügyfélkezelési és csapatépítési tréningünkön vettek részt.

Ez egyrészt jó hír, hisz az emberek küzdeni karnak a sorsukért és ennek az esetek zömében meg lesz a haszna. Rossz hír viszont, hogy egy családfenntartónak nem jut ideje a családjára, a feltöltődésre, saját maga fejlesztésére, kapcsolati hálójának szövögetésére, amelynek szintén meg lesznek a hatásai. Igaz nem rövid távon.

Érzelmi intelligencia nemcsak műszakiaknak

Szerző: - 2012. máj. 03. Kategória: csapatépítő tréning, ügyfélszolgálati tréning

A Google fejlesztő mérnöke Chade-Meng Tan érdekes feladatra vállalkozott. Beleásta magát az érzelmi intelligenciába és oktatási programot dolgozott ki a google-osok számára, majd könyvet írt Search Inside Yourself (Kutass magadban) címmel a témában. Most került fel a YouTube-ra egy érdekes előadása, amelyet ajánlok olvasóim figyelmébe.

Chade-Meng Tan  meggyőződése, ha megértjük saját érzelmi hullámaink természetét, megtanuljuk kezelni azokat, akkor pontosabb képet kapunk a világról, javulnak kapcsolataink és sikeresebbek lehetünk.

Az érzelmi intelligenciára nálunk is nagy szükség lenne. Tréningjeimen azt tapasztalom, hogy manapság a munkavállalók zöme úgy kezeli érzelmi hullámait, hogy „nyel”, mert félti az állását. A vezetőknek egyrészt  hatalmukban áll  kiönteni mérgüket munkatársaikra, másrészt különböző verbális és szervezési trükkökkel tudják biztosítani, bizonyítani, hogy nekik van igazuk.

Persze mindezért nagy árat fizetünk az egészségünkkel, a csökkenő munkakedvvel és eredményességgel, és talán nem véletlen, hogy a munkavállalók több mint fele titokban más állást keres.

A jó hír, hogy az érzelmi intelligencia tanulható. Mi is beleépítjük programjainkba, legyen szó kommunikációs, csapatépítő vagy ügyfélszolgálati munkatársaknak szóló tréningről.

Beülsz a hátsó sorba és befogod a pofádat!

Szerző: - 2012. ápr. 30. Kategória: együttműködési tréning, fizikai dolgozók tréningje

Egy fizikai munkát végző brigádnak tartott jókedvű csapatnap után többen mosolyogva bevallották, hogy asszonyaik reggel a címbeli utasítással engedték el őket a tréningre. Az utasítás mögötti nyilvánvaló félelem az volt, nehogy olyat mondjon az ember, ami nem tetszik a főnökének, mert akkor elvesztheti az állását.

Az eset nem egyedi, baráti körben is egyre többet hallom, hogy a munkahelyeken színészkedni kell, a véleményeket nem lehet őszintén elmondani, bólogatni kell a hozzá nem értő vezetőknek. 20 év tréneri múlttal magam mögött, álmomban sem gondoltam volna, hogy ide jutunk …

Úgy néz ki, megint divatja lett a kemény vezetői stílusnak, annak, hogy az emberekből úgy lehet a legtöbbet kihozni, ha félelemben tartjuk őket, állandóan ellenőrizzük, mit csinálnak, a hibáikat drasztikusan megtoroljuk, nyilvánosan megalázzuk őket.

Csak megerősíteni tudom korábbi nézeteimet. A vezetés egy számtalan buktatóval járó szakma, amit meg kell tanulni. Úgy néz ki, ebben sincs rövid út!

Elmondjam a véleményem vagy fogjam be a pofámat

Drámai képet fest a magyar fiatalok vállalkozói hajlandósága!

Szerző: - 2012. ápr. 25. Kategória: vezetői tréning

Ezt írja egyik vezető gazdasági újságunk. Magyarországon 100-ból 3-4 fiatal lenne vállalkozó, míg az európai fiatalok 45 %-a adná a fejét vállalkozásra. A hazai szakértők azt látják megoldásnak, hogy az oktatásban nagyobb szerepet kapjon a vállalkozói ismeretek oktatása.

Én kétlem, hogy ez célravezető megoldás. A mai fiatalok okosak és mindenféle oktatás nélkül el tudják dönteni, érdemes-e vállalkozniuk, illetve, hogy milyen életpályát érdemes választaniuk.

Az én fiam, ha utána jár, akkor megtudja, hogy a dédapja vállalkozó volt, de mindenét elvette az állam, mondván attól kell elvenni, akinek van. A nagyapja vállalkozott volna, de olyan időben élt, amikor nem kellett a különcködés, az ötlet. Egész életében megmondták, mit csináljon. Az apja, anyja vállalkozó lett, de hiába szeretik a munkájukat, az ügyfeleiket, hiába próbálják nekik a legjobb minőséget adni, az üzleti sikerhez nem ez a fő szempont.

Biztos vagyok benne, a fiam el tudja dönteni, mit csináljon egy olyan világban, ami szerencsére nyitott. Döntéséhez minden bizonnyal hozzá fog járulni, hogy az egyik barátjának az apja Angliába jár dolgozni, a másiknak Németországba, a harmadiknak pedig Olaszországba.  A szomszéd kislány manöken a távol keleten, a karatés edzőteremben pedig rendszeresen találkozhat és haverkodhat külföldiekkel.

Bízom a fiamban, abban, hogy megtalálja a számára legjobb életpályát és azt a környezetet, ahol meg tudja valósítani álmait, céljait.