Több szemszögből látni a világot
Szerző: admin - 2012. jan. 23. Kategória: konfliktuskezelési tréning, tárgyalástechnikai tréning, vezetői tréning
Vezetői, középvezetői képzéseink, tárgyalástechnikai, kommunikációs tréningjeink elengedhetetlen része, hogy bemutassuk, az eredményesség, az együttműködés szempontjából mennyire fontos több nézőpontból, több szemszögből ránézni a világra. Belehelyezkedhetünk a másik cipőjébe, legyen az akár az ügyfél, a tárgyalópartner, a munkatársunk és gazdagíthatjuk észlelésünket ebből a szempontból. Felmehetünk az „erkélyre” – hogy használjam Ury és Fisher, a tárgyalástechnika szakértőinek kifejezését - és távolról megfigyelhetjük magunkat és az ügyfelet, tárgyalópartnert, amely szintén segít abban, hogy gondolkodásunkhoz jó bemeneti adatokat kapjunk.
Jól szemlélteti a több szempontból való tájékozódás fontosságát az alábbi rövid video.
Ahogy figyelem, a tájékoztatásban és a politikában is érdemes lenne átismételni, hogy miért is fontos több szempontból nézni a világra.
A megbocsátás, mint konfliktuskezelő módszer
Szerző: admin - 2012. jan. 20. Kategória: konfliktuskezelési tréning
Első pillantásra talán különös a megbocsátást konfliktuskezelő módszernek tekinteni, hiszen a konfliktus interperszonális aktus, míg a 
megbocsátás egyértelműen az egyénen belül lezajló intraperszonális folyamat, amelynek során gondolataink, érzéseink, motivációink változnak meg annak irányában, aki megsértett vagy megbántott bennünket. A megbocsátás azonban akkor teljesedik ki igazán, ha nyílt viselkedésbe fordul, ha szavakba és gesztusokba öntjük. Így aztán felvehetjük a konfliktuskezelő utak repertoárjába.
Hogyan kaphat szerepet a megbocsátás a konfliktusmegoldás során?
Számos konfliktusban nincs hely, sem igény a megbocsátásra. Ha például azon vitázunk, hogy hová menjünk nyaralni vagy melyik iskolába írassuk a gyereket, érveket sorakoztatunk egymás mellé és egymás ellen, de nem bántjuk meg a másikat. Ideális esetben. A viták azonban gyakran nem ideálisak és akarva, nem akarva becsúszik egy-egy sértő szó, barátságtalan kifejezés, ügyetlen célzás vagy bántó szellemesség. A konfliktusok tehát átcsúszhatnak a megbántás területére, míg a megbántások gyakran hordozzák a konfliktusok csíráját.
Amikor a konfliktus gyökere egy korábbi sértés, akkor a konfliktus sikeresen oldható meg a megbocsátás eszközével.
Miért érdemes megbocsátani?
A kutatásokból úgy tűnik, a megbocsátás jótékony hatással van a közeli kapcsolatokra, helyreállítja a felekben az elégedettséget, erősíti a köteléket közöttük.
A házasságok esetében például a házasság minőségére leginkább az van hatással, milyen sikeresen kezelik a társak a konfliktust. Ennek a sikerességnek az észlelésére jelentős hatást gyakorolnak a konfliktuskezelő stratégiák. Egy egészen friss kísérletben (Paleari, F. G, Regalia, C., & Fincham, F.D. (2010). Forgiveness and conflict resolution in close relationships: Within and cross partner effects.) azt találták a kutatók, hogy minél gyakrabban alkalmazzák az elkerülés vagy az agresszió stratégiáját a felek, annál kevésbé ítélik sikeresnek konfliktusaik megoldását, és annál elégedetlenebbek kapcsolatukkal. Ugyancsak elégedetlenek mind a kapcsolattal, mind a konfliktusok megoldásával, ha partnerüktől tapasztalják a destruktív vagy elkerülő stratégiákat.
A megbocsátás hasznáról szóló korábbi eredményekkel összhangban arra jutottak, hogy azok a férfiak, akik jóindulatúnak ítélték saját magukat (tehát a partner bántó viselkedésére megbocsátó módon reagáltak) sikeresnek ítélték konfliktusuk megoldását és egyben kapcsolatukkal is elégedettek voltak.
Érdekes eredmény volt azonban, hogy nem találták meg ugyanezt az összefüggést a nők esetében. Helyesebben szólva, bonyolultabb volt a viszony. A nők konstruktív válaszai (jóindulat, kompromisszumkészség) nem voltak kapcsolatban a vita sikerességével és a kapcsolattal való elégedettséggel. Amikor egy férj támadására a feleség jóindulatú választ adott, a feleség csak akkor ítélte sikeresnek a vita kezelését, ha a férj nem mutatott elkerülő vagy agresszív viselkedést, hanem maga is jóindulatot tanúsított. Vagyis míg a férjek esetében egyértelmű kapcsolat volt a férj jóindulata és a férj által észlelt konfliktus megoldási sikeresség között, addig a feleségek esetében a feleség jóindulatú válasza nem állt egyértelmű kapcsolatban a konfliktus megoldás sikerességével, mert a férj által tapasztalt viselkedés módosította azt. A feleségek akkor ítélték sikeresnek a konfliktus kezelését, ha jóindulatú megnyilvánulásukra a férj is jóindulattal, megbocsátó gesztussal reagált.
A konfliktuskezelés témakörén túllépve érdemes megemlíteni, hogy a boldogságkutatók is élénken foglalkoznak a megbocsátással. Álláspontjuk szerint a megbocsátás lelki jóllétet okoz. Aki képes a megbocsátásra, az kevesebbet szorong, kevesebbet rágódik, nyugodtabb és gyakran egészségesebb is. Mindennek miértjét már Buddha is átlátta, aki így fogalmazott: „Aki ragaszkodik a haragjához, az hasonló ahhoz az emberhez, aki forró szenet tart a kezében azzal a szándékkal, hogy megdobjon vele valakit: csak saját magát égeti meg.”
A megbocsátás és a konfliktuskezelés kapcsolatáról bővebben: Paleari, F. G, Regalia, C., & Fincham, F.D. (2010). Forgiveness and conflict resolution in close relationships: Within and cross partner effects. Universitas Psychologica, 9, 35-56.
Mi az Európai Unió előnye – zászlóégetés helyett
Szerző: admin - 2012. jan. 18. Kategória: tárgyalástechnikai tréning, tréning
A minap egyik politikusunk azt kérte, mindenki mondja meg, mi az előnye annak, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz és majd ő elmondja a hátrányait.
Nos, az én személyes tréneri tapasztalatom szerintem az előnye leginkább abban mutatkozik meg:
hogy a magyar munkavállalók olyan cégeknél dolgozhatnak, ahol megtapasztalhatják, modellezhetik, hogyan viselkedik, hogyan gondolkodik, hogyan tárgyal, hogyan prezentál, hogyan vezet egy megbeszélést, hogyan fejleszti magát egy európai kultúrában nevelkedett vezető és milyen a cégkultúra egy eredményes európai cégben.
Megjegyzés 1: természetesen nagy a szórás a cégek és a vezetők között és minden bizonnyal vannak pocsék európai vezetők is. Azoknál a külföldi tulajdonú cégeknél, ahol én dolgoztam, (pl. NOKIA Komárom, INVITEL, Exxon Mobile, Industrial Technique Hungary, Hauni Hungária, E.ON Hungária, Mono Kft.stb) minden tiszteletemet megérdemlő vezetőkkel találkoztam.
Megjegyzés 2: Nem amellett érvelek, hogy jobb egy európai kultúrájú cég, hanem amellett, hogy honfitársaim megismerkedhetnek egy más, a hazaitól eltérő vezetői kultúrával, így könnyebben kialakíthatják saját stílusukat.
Meggyőződésem, hogy más gondolkodásmódok megismerése nélkül nem tudunk kigyógyulni abból a paranoiánkból,
• hogy csak azt lássuk, hogy mindenki ellenünk van, miközben azt nem vesszük észre, mi milyen udvariatlanok vagyunk másokkal szemben.
• hogy évszázadokra visszamenően fel tudjuk sorolni sérelmeinket, de hibáinkról nem akarunk tudomást venni.
• azt, hogy pontosan tudjuk, mit nem akarunk, de képtelenek vagyunk átgondolni, mit akarunk.
• gondolkodás nélkül beszólunk másoknak és csodálkozunk, megsértődünk, ha más visszaszól és keménykedik velünk.
• azt, hogy cinikusan, nagymellénnyel be tudunk szólni másoknak, de tárgyalni, érvelni, kölcsönös előnyök mellett megállapodni nem akarunk megtanulni.
• csak rövidtávon gondolkodunk és nem látjuk cselekedeteink hosszú távú hatásait, sőt a saját cselekedeteink hosszú távú negatív hatását másoknak tulajdonítjuk.
• hogy csak azt vesszük észre, másban mi a hiba, miközben a saját gondolkodásunkat, cselekedeteinket tökéletesnek hisszük.
• hogy órákat tudunk elmélkedni arról, másnak mit kellene tennie, miközben mi nem mozdulunk ki a kényelmi zónánkból.
• hogy másoktól azt várjuk el, hogy minket segítsenek, de mi nem akarunk segíteni másokon, magunkon.
• hogy ötletelni jól tudunk, de nem tudjuk, hogy ötleteinket hogyan kell maradéktalanul megvalósítani.
Még folytathatnám, de inkább kíváncsian olvasom mások véleményét, hogy milyen előnyét látják annak, hogy csatlakoztunk Európához.
Hazánkban is felértékelődik a blogvilág!
Szerző: admin - 2012. jan. 15. Kategória: coaching, csapatcoaching, teamcoaching, tréningen túl
Úgy tűnik, hogy a különböző for profit cégek megértették a blogvilág jelentőségét, figyelik blogjainkat, posztjaink bekerülnek a sajtófigyelési rendszerükbe, ha kell, hozzá is szólnak írásainkhoz. Most a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) titkára dr. Síkfői Tamás írt a kamara helyzetéről az egyik pécsi blogba.
Örülnék annak, ha a vállalkozók között a szakmai, illetve a céges blogokban is megindulna az eszmecsere, az ötletelés, a kapcsolatépítés. A fejlettebb vállalkozói kultúrával rendelkező országokban az egyetemek, a folyóiratok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a vállalkozók segítsék egymást. A stanfordi egyetemnek külön oldala van, ahol a vállalkozók osztják meg tapasztalataikat egymással, a Fast Company magazinban pedig 30 másodperces agysmirglivel, mini MBA előadásokkal serkentik a vállalkozók közötti tudásmegosztást.
Hazánkban rendkívül erős az észosztás kultúrája, a vezérkultusz, a minisztériumi (Budapesti) döntésekre várakozás. Én magam inkább az észmozgatásnak vagyok szenvedélyes híve, ( erről szólnak egyéni és csapatcoachingos programjaink) és nagy elődünk Zsolnay Vilmos gondolkodást tartom iránymutatónak: „Tanulni, nyelveket beszélni, járni a világot, más kultúrákat tanulmányozni, nem a budapesti kiskirályokhoz, pillanatemberekhez igazodni, hanem a világ művészeti, szellemi fővárosához.”
Nyertes-nyertes együttműködés a vesztes-vesztes egyezségek témájában
Szerző: admin - 2012. jan. 12. Kategória: tárgyalástechnikai tréning, tréningen túl
Nagy öröm és nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Bognár László barátom blogjában is helyet kaptunk. Vendégbejegyzésünk címe: Az „Ami nekik rossz, az nekem jó” illúziója – Vesztes-vesztes egyezségek.
Vesztes-vesztes helyzet
A probléma a férfiakkal van!
Szerző: admin - 2012. jan. 09. Kategória: coaching, középvezetői tréning, stresszcsökkentős és boldogságfokozó tréning, vezetői tréning
A diktátorok között kevés a boldog, elégedett ember és kevés a hölgy! Ezzel szemben sok az identitászavaros, önmagával elégedetlen férfi,
- A problémánk forrása az a pici Y kromoszóma
aki Gerald Hüter professzor TED-es előadása szerint nem csinál mást, mint az evolúciós késztetése után szalad. Biztonságot keres és a biztonságot az erőben látja, abban, ha mások által elismerésre méltó teljesítményt tud nyújtani. Szegény nem tehet róla, mert neki csak egy sok információt tartalmazó X és egy kevés információt tartalmazó Y kromoszómája van, szemben a hölgyek két X kromoszómájával. A professzor szerint azonban van lehetőség és igenis tanítható, képezhető a férfiagy „parancsnoki központja” az első homloklebeny. Megtanítható az együttműködésre, arra hogy kitörjön „az evolúció automatája” szerepkörből.
Mi rajtunk nem fog múlni. Mi szívesen megosztjuk ismereteinket az emberi boldogsággal kapcsolatos kutatásokról, a felhatalmazó vezetői szerepről, valamint arról is, hogy hogyan tárgyaljunk a nyertes-nyertes szemléletmód szerint.