Funkcionális fixáltság #1 ? iskolai fotózás
Szerző: admin - 2008. okt. 10. Kategória: innovációs tréning, kreativitás tréning
A funkcionális fixáltság jelenségét már az 1940-es években ismerték, leginkább Karl Duncker kísérletei nyomán. Azóta is alapfogalom a kreativitással foglalkozó szakemberek szótárában. A Duncker utáni kutatások leírták a funkcionális fixáltság univerzális voltát.
A funkcionális fixáltság megakadályozhat bennünket, hogy problémákat, helyzeteket új megközelítésben elemezzünk, mert a megszokott, a ?fixált?, az ?így szoktuk csinálni? megoldásainkat erőltetjük. Hogy a funkcionális fixáltság áldás vagy átok az a helyzettől függ. Változatlan körülmények között áldás. Ha azonban változatlan körülmények között új megoldásokat szeretnénk, vagy ha hirtelen változik a környezet, akkor átok.
A funkcionális fixáltság általános mivoltának bizonyítására sorozatot indítok. Szívesen veszem, ha olvasóim megosztják velem tapasztalataikat. A témárol korábban itt irtam.
Sorozatom első példája az iskolai fotózás. Évtizedekkel ezelőtt kialakult a gyakorlat. Abban az időben kevés és drága volt a fénykép, nem mindenki értett a filmek előhívásához, nagyításához, csak a nagyobb városokban volt a filmek kidolgozását vállaló üzlet.
Mára viszont olcsó a fényképezés, sok telefonban van jó minőségű fényképező. Inkább azzal van problémánk, hogyan menedzseljük a sok digitális fotót.
Ám a kialakult, fixálódott, ?minden évben így csináljuk? szokás nem változott. Így szokta a fotós, így szokta a pedagógus, így szokta az iskola, így szokta a szülő.
Az első osztályos gyerekeket egyesével beültetik ugyanazon háttér elé és ráparancsolnak, tegyen úgy, mintha olvasna, de közben azért mosolyogjon, hadd örüljön a nagymama, és a fotósnak gyors, olcsó legyen a folyamat. Az elkészült képekből lehet rendelni: minél többet, annál olcsóbb. A pénzt pontosan kiszámolva lezárt borítékban kell bevinni az iskolába, és ugyanígy kapjuk vissza a fotókat. Az elkészült fotót oda lehet tenni az óvodás kép mellé, ahol minden gyerek labdával van lefotózva.
A képet nem lehet elektronikusan megkapni, nincs csoportkép, természetes életkép.
Kreativitásfejlesztő tréninget javaslok a fotósoknak, még mielőtt bedől ez az üzletük, vagy ha egy meglévő szokástól eltérve lényegesen több értéket akarnak kihozni mind a szülőknek, mind az iskolának, mind pedig maguknak.
Szerintem ha már valaki eljut odáig hogy felismerje a változás szükségességét, az első komoly lépést már megtette az újdonságok felé.
Ha a köteles példánál maradunk, az első lelkesedés után az ember hamar beleesik abba a hibába, hogy kijelentse: ezt nem lehet megcsinálni.
Ha jól sejtem, a funkcionális fixáltság felismerése ezen a holtponton tudna átsegíteni. Sajnos valószínűleg én is úgy működöm, hogy ha a megszokott tárgyakat rakják elém, akkor talán a legnagyobb jóakarattal sem tudom azokat máshogy használni.
Sokat segíthet egy független szemlélet, egy független nézőpont.