Az Ury-Fisher szerzőpáros elvközpontú tárgyalási modellje vezette be a BATNA fogalmát (Best Alternative of Negotiation Agreement) magyarul a Tárgyalásos Egyezség Legjobb Alternatívája – TELA). A fogalom azt jelzi, milyen lehetőségeink vannak, ha nem tudunk megegyezni a másik féllel. Ha sok alternatívánk van, pl. egy állásinterjúra úgy megyünk el, hogy több cég már munkát ajánlott, akkor nyilván bátran tárgyalunk, ellenben, ha fél éve munkanélküli segélyen élünk, akkor fülünk-farkunk behúzva.
Az elmúlt években a tárgyalástechnikai tréningjeim állandó témája volt, hogyan tárgyaljunk a hibázó, nehezen kezelhető munkatársakkal, úgy, hogy a kollégák kijavítsák a hibáikat, ugyanakkor a vezető kapcsolata ne romoljon az adott munkatárssal. Ez különösen a fiatal vezetőknek nehéz még olyan banális esetekben is, mint például a késések, a nem megfelelő öltözködés, a határidőre le nem adott feladatok, a megcsinálom a feladatot, de azért állandóan morgolódom, nem használom a munkavédelmi eszközöket, stb. Mindezt a munkatársak megtehették, főleg azokon a területeken, ahol könnyen el lehetett helyezkedni, ahol erős volt a munkatársak BATNÁ-ja.
A válság azonban lenullázta a munkatársak BATNÁ-ját – nincs másik munkahely, meg kell becsülni azt, ami van. Sok vezető ismerősöm arról számol be, hogy megoldódtak a munkatársakkal a súrlódások.
* Nincs késés, csúszó határidő.
* Nincs dödögés, duzzogás, kéretés, mimózáskodás.
* Mindenki szó nélkül használja a munkavédelmi sisakot.
* A nagyon ritka túlórázás szó nélkül megy.
Szóval, most jó lenni vezetőnek?
Talán igen, talán nem. Rendszergondolkodóként tudjuk, hogy egy elsőre fényesnek tűnő lehetőségnek is van árnyoldala – a mellékhatások tekintetében keresse fel orvosát, gyógyszerészét!
Nos, milyen árnyoldalai lehetnek a mostani helyzetnek? Pl.:
* A munkatársak félnek értelmes kritikát mondani.
* Megerősödhet a „jaj, csak ne hibázzak!“ gondolkodás, ami árt a kezdeményezőkészségnek.
* Nehéz tisztázó vitákat kezdeményezni.
* Még a legnyilvánvalóbb butaságokat is szó nélkül végrehajtják a munkatársak.
* Nehéz a jelenlegi gondolkodásmódok „tiszteletteljes provokálása“.
* Könnyen dagad annak a vezetőnek az egója, aki állandóan csak az „Igen, főnök!“, „Jó ötlet, főnök!“, „Most azonnal jó lesz?“ visszacsatolást hallja.
Most jó lenni vezetőnek?
Most más lenni vezetőnek!!
