Tréningjeinken egy-egy speciális témát állítunk fókuszba. A tréner azonban a tréningek mellett a világra rácsodálkozó ember, férj, apa, vállalkozó, közösségi ember, tanuló, aki maga is keresi a válaszokat és kíváncsi mások véleményére.

Amikor az oktatás több kárt okoz, mint hasznot

Szerző: - 2009. szept. 30. Kategória: tárgyalástechnikai tréning

Az oktatás első hallásra a legjobb – jövőnek szóló – beruházásnak tűnik. Ezzel a megállapítással általánosságban egyet is értek, de vannak kivételek:

  • Politikusaink közpénzen képeztetik magukat menő nyugati trénercégekkel a lakosság befolyásolására, (manipulációjára) miközben a lakosság nem kap képzést ahhoz, hogyan értelmezze a politikusok szerepléseit.
  • A biztosítási ügynökök „A legújabb pszichológiai kutatásokra épülő befolyásolási technikák“-at tanulják, miközben a lakosság tudásszintjét nem fejlesztjük.
  • A reklámszakemberek a legújabb kutatásokat használják fel anyagaik készítéséhez, miközben a lakosságot nem készítjük fel a reklámok sugallta kép helyes értelmezésére.

manipulacioEzek a technikák rövid távon nagyon hatékonyak, alkalmazóik egyre nagyobb vérszemet kapnak – azonban az igazság egyszer kiderül és akkor beüt a krach.

Persze ekkor sem fordul meg senki fejében a lakosság, az állampolgárok magasabb szintű képzésének gondolata, az oktatási rendszer fejlesztése. Pedig példa van bőven: pl.: a skandináv országokban, az ázsiai kistigrisek esetében.

Mi lelkiismeretünk nyugodt, hisz az általunk oktatott rendszerelvű tárgyalástechnika manipulácó mentes, a nyertes-nyertes filozófiára és a hosszútávú, tisztességes kapcsolatokra épül.

Cimkék: ,

8 Hozzászólás “Amikor az oktatás több kárt okoz, mint hasznot”

  1. zolesz 30 szeptember 2009 at 18:21 #

    Kedves Sándor, melyik oktatás okoz több kárt, mint hasznot: az új befolyásolási technikák vagy régi rendszerelvű tárgyalástechnika?

  2. admin 30 szeptember 2009 at 18:49 #

    A különbség nem a régi és az új között feszül. A különbség abban áll, hogy mire akarom felhasználni a technikákat. Én magam hiszek a nyertes-nyertes megoldásban, hiszem, hogy az a tárgyalás sikeres ami mindkét fél, sőt a szélesebb közösség érdekeit szolgálja mind rövid, mind hosszú távon. (Javaslom a Figyelő Brókernet-ről szóló cikkét, amit lelinkeltem.)

    Az általam említett új technikák alkalmazásával nem az a bajom, hogy újak, hanem hogy mire használják. A legújabb befolyásolási technikákat fel lehet arra használni, hogy arra ösztönözzem az embereket olyan dolgokat vegyenek amire nincs szükségük és arra is, hogy törekedjenek az ökológiai lábnyomuk csökkentésére. Az én etikámhoz ez utóbbi áll közelebb.

  3. zolesz 1 október 2009 at 22:00 #

    Egyetértek. Kezdem mostanában megsejteni, hogy micsoda eredményeket lehet elérni a profi befolyásolással, példának ajánlom megnézni a következő videót:
    http://www.youtube.com/watch?v=befugtgikMg

  4. admin 2 október 2009 at 08:10 #

    Köszönöm a tippet. Több, mint 15 éve ismerkedtem meg az NLP-vel. Olyan kiemelkedő képviselőktől tudtam tanulni, mint Dr Bandler, Robert Dilts, dr Bíró Gyula.
    Egyre nagyobb aggodalommal figyelem, hogy az ügynökök, politikusok is felfedezték maguknak ezt a hatékony befolyásolási technikát, amit olyan emberekről modelleztek akik segítő szakmákban dolgoztak!!!!

  5. zolesz 6 október 2009 at 21:45 #

    Elgondolkodtató, hogy akár csak egy reklámügynökség, ha alkalmazza ezeket a befolyásolási technikákat, mekkora hatást gyakorolhat a fogyasztókra pl. főműsoridőben! Vagy egy kampánycsend előtti este sugárzott utolsó politikai vita, hatásbeszéd. Ehhez képest az ügynök a maga köreiben szinte ártalmatlan. Az komoylabb üzleti döntéseket a személytelen adminisztrációs eljárásokkal és a többszintű döntéshozatali mechanizmusokkal talán ki lehet vonni az ilyen befolyásolás alól (pl. multinacionális vállalatok, bankok szabályozott eljárásai).
    Az ember elgondolkodik, hogy mennyire működőképes manapság még a demokrácia…

  6. zolesz 11 október 2009 at 20:36 #

    Beszéltem erről a kérdésről valakivel, aki ért a “pszichológiai kutatásokra épülő befolyásolási technikákhoz”. Kérdésemre ő azt mondta, hogy “nagymester” csak az tud lenni, aki valóban jót akar, és a céljai kiállják az “ökológia” szigorú próbáját. Valamint hogy az ilyen tudásnak a szélesebb elterjedése sokkal inkább jót jelent a társadalomnak, mint rosszat.

  7. admin 12 október 2009 at 06:26 #

    Osztom a nézetét! A nagymester tud etikusan viselkedni, beavatkozásának térben és időben máshol keletkező következményeivel “számolni”.


Szólj hozzá!