A megbocsátás, mint konfliktuskezelő módszer
Szerző: admin - 2012. jan. 20. Kategória: konfliktuskezelési tréning
Első pillantásra talán különös a megbocsátást konfliktuskezelő módszernek tekinteni, hiszen a konfliktus interperszonális aktus, míg a 
megbocsátás egyértelműen az egyénen belül lezajló intraperszonális folyamat, amelynek során gondolataink, érzéseink, motivációink változnak meg annak irányában, aki megsértett vagy megbántott bennünket. A megbocsátás azonban akkor teljesedik ki igazán, ha nyílt viselkedésbe fordul, ha szavakba és gesztusokba öntjük. Így aztán felvehetjük a konfliktuskezelő utak repertoárjába.
Hogyan kaphat szerepet a megbocsátás a konfliktusmegoldás során?
Számos konfliktusban nincs hely, sem igény a megbocsátásra. Ha például azon vitázunk, hogy hová menjünk nyaralni vagy melyik iskolába írassuk a gyereket, érveket sorakoztatunk egymás mellé és egymás ellen, de nem bántjuk meg a másikat. Ideális esetben. A viták azonban gyakran nem ideálisak és akarva, nem akarva becsúszik egy-egy sértő szó, barátságtalan kifejezés, ügyetlen célzás vagy bántó szellemesség. A konfliktusok tehát átcsúszhatnak a megbántás területére, míg a megbántások gyakran hordozzák a konfliktusok csíráját.
Amikor a konfliktus gyökere egy korábbi sértés, akkor a konfliktus sikeresen oldható meg a megbocsátás eszközével.
Miért érdemes megbocsátani?
A kutatásokból úgy tűnik, a megbocsátás jótékony hatással van a közeli kapcsolatokra, helyreállítja a felekben az elégedettséget, erősíti a köteléket közöttük.
A házasságok esetében például a házasság minőségére leginkább az van hatással, milyen sikeresen kezelik a társak a konfliktust. Ennek a sikerességnek az észlelésére jelentős hatást gyakorolnak a konfliktuskezelő stratégiák. Egy egészen friss kísérletben (Paleari, F. G, Regalia, C., & Fincham, F.D. (2010). Forgiveness and conflict resolution in close relationships: Within and cross partner effects.) azt találták a kutatók, hogy minél gyakrabban alkalmazzák az elkerülés vagy az agresszió stratégiáját a felek, annál kevésbé ítélik sikeresnek konfliktusaik megoldását, és annál elégedetlenebbek kapcsolatukkal. Ugyancsak elégedetlenek mind a kapcsolattal, mind a konfliktusok megoldásával, ha partnerüktől tapasztalják a destruktív vagy elkerülő stratégiákat.
A megbocsátás hasznáról szóló korábbi eredményekkel összhangban arra jutottak, hogy azok a férfiak, akik jóindulatúnak ítélték saját magukat (tehát a partner bántó viselkedésére megbocsátó módon reagáltak) sikeresnek ítélték konfliktusuk megoldását és egyben kapcsolatukkal is elégedettek voltak.
Érdekes eredmény volt azonban, hogy nem találták meg ugyanezt az összefüggést a nők esetében. Helyesebben szólva, bonyolultabb volt a viszony. A nők konstruktív válaszai (jóindulat, kompromisszumkészség) nem voltak kapcsolatban a vita sikerességével és a kapcsolattal való elégedettséggel. Amikor egy férj támadására a feleség jóindulatú választ adott, a feleség csak akkor ítélte sikeresnek a vita kezelését, ha a férj nem mutatott elkerülő vagy agresszív viselkedést, hanem maga is jóindulatot tanúsított. Vagyis míg a férjek esetében egyértelmű kapcsolat volt a férj jóindulata és a férj által észlelt konfliktus megoldási sikeresség között, addig a feleségek esetében a feleség jóindulatú válasza nem állt egyértelmű kapcsolatban a konfliktus megoldás sikerességével, mert a férj által tapasztalt viselkedés módosította azt. A feleségek akkor ítélték sikeresnek a konfliktus kezelését, ha jóindulatú megnyilvánulásukra a férj is jóindulattal, megbocsátó gesztussal reagált.
A konfliktuskezelés témakörén túllépve érdemes megemlíteni, hogy a boldogságkutatók is élénken foglalkoznak a megbocsátással. Álláspontjuk szerint a megbocsátás lelki jóllétet okoz. Aki képes a megbocsátásra, az kevesebbet szorong, kevesebbet rágódik, nyugodtabb és gyakran egészségesebb is. Mindennek miértjét már Buddha is átlátta, aki így fogalmazott: ?Aki ragaszkodik a haragjához, az hasonló ahhoz az emberhez, aki forró szenet tart a kezében azzal a szándékkal, hogy megdobjon vele valakit: csak saját magát égeti meg.?
A megbocsátás és a konfliktuskezelés kapcsolatáról bővebben: Paleari, F. G, Regalia, C., & Fincham, F.D. (2010). Forgiveness and conflict resolution in close relationships: Within and cross partner effects. Universitas Psychologica, 9, 35-56.
