Nagy örömmel vettünk részt a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola szakmai napján, ahol a résztvevők teljes lendülettel vetették bele magukat A tenger urai című játékunkba.

Köszönjük az aktivitást és örülünk, hogy vannak olyan iskolák, ahol lehetőség van arra, hogy külsősként szerepeljünk egy tapasztalati tanulásra épülő programmal.

verseny és együttműködés

6 csapat 25-30 résztvevő

profit és fenntarthatóság - hogyan döntsünk

Várjuk a további jelentkezőket!  A programot Baranyában a társadalmi felelősségvállalás jegyében tartjuk!

Egy kedves vállalkozó ismerősünk mondotta volt, nem szereti, ha túl jó a hangulat a munkahelyen, mert akkor azonnal elkezdenek kérni a munkatársak: később jöhessen, előbb mehessen, beteg az anyós, gyorssegélyre, több fizetésre lenne szükség.

Mi lehetne az ellenszer? Rideg hangulat? Akkor meg mi lesz az ötletekkel, a proaktív viselkedéssel?

Nem könnyű dilemma ez a KKV-k vezetőinek, akiknek a kellemes munkahelyi légkör kialakítása a sokadik púp a hátán. A jó hír viszont, hogy meg lehet ismerni azokat a tényezőket, amelyek alapvetően befolyásolják a munkatársak érzéseit és így a munkahelyek hangulatát. A nem-et mondás meg különösen fontos, hisz anélkül nem tudna céljaira fókuszálni a vezető.

Dan Ariely a viselkedés-közgazdaságtan szakérője azt kutatta amerikai egyetemisták körében, hogy  a csalással kapcsolatban milyen beépített, öntudatlanul működő programjaink vannak.

Egyetemistáknak saját dolgozatukat kellett értékelniük, a dolgozat eredményétől függően pedig pénzt kaptak a dolgozatukra. Azt találták, hogy a hallgatók közül sokan csaltak, de csak egy keveset.

A kísérletet úgy is megismételték, hogy az elért eredményektől függően különböző értékű kupont kaptak. A kuponokat később beválthatták pénzre. A csalások mértéke megnőtt, amikor a kifizetés nem közvetlen pénzben történt.

A vizsgálatokat bonyolították: két híres, egymással rivalizáló egyetemről hívtak meg hallgatókat. A szabály ugyanaz volt. Önértékelés, és az önértékelés alapján, az eredménytől függően kaptak pénzt. A kísérletben volt egy beépített személy, aki a dolgozatírás megkezdése után irreálisan rövid idő után felállt és azt mondta ő kész és kiment, tehát nyilvánvalóan csalt. A kutatók érdekes dolgokat vettek észre. Ha az idő előtt végzett beépített hallgató az egyik egyetem pulóverét viselte, akkor az arról az egyetemről érkező hallgatók többet csaltak az átlagosnál, a másik egyetem képviselői pedig látványosan becsületesek voltak. Ha a másik egyetem pulóverét viselte, akkor fordítva viselkedtek az egyetemisták. Vagyis, ha a mi csapatunkhoz tartozók csalnak, akkor mi is csalhatunk, miközben a rivális látványosan becsületes. Ha fordul a kocka, a csalókból becsületesek és a becsületesekből csalók lesznek.

Hmm, mintha hasonló kísérlet folyna nálunk is, csak nem egyetemistákkal, hanem a lakossággal.

a golyós dezodor ötletének forrása

Számtalan kreatív megoldás példázza, hogy a termékek, szolgáltatások esetében az új ötletek „kívülről”, más területről jönnek. Golyóstollból dezodor, bogáncsból tépőzár, hogy a szőlőprésből „átalakított” Gutenberg-féle nyomdáról ne is beszéljek.

Ezt szem előtt tartva ajánlom olvasóim figyelmébe a Vezetői konzultáció: Új üzletek szerzése korszerű online marketinges eszközökkel és az azt támogató kreatív szervezeti kultúrával című programunkat. Az enyémtől eltérő szakterületek kiváló képviselőivel – Bognár László internet marketing tanácsadóval és Weinreich László marketing és PR tanácsadóval – dolgozunk össze, hogy több paradigmából érkező inspirációkkal, tapasztalatokkal, tanácsokkal segítsük a KKV vezetőket.

Legalábbis ezt tartja egy svéd közmondás. Az elmúlt időszakban több barátomat rabolták ki, törtek be hozzájuk. Az ember ilyenkor keresi a szavakat, gondolatokat: mit mondjon, hogyan mondja, hogyan tud segíteni. Amit észreveszek magamon, hogy napok óta többször eszembe jutnak a történetek, több ismerősömnek mesélem mi is történt, küldöm körbe az e-maileket, nyomasztanak a történtek, ráülnek a hangulatomra, mintha velem történtek volna.

A viselkedés-közgazdaságtan magyarázata szerint az evolúció belénk huzalozta az igazságosság iránti érzékenységet. A kutatók különböző korú, nemű párokat hívtak be és két fordulóban végeztek velük kísérletet. Az első fordulóban 1 dollárt osztottak meg közöttük 50-50% arányban. A kísérlet következő részében 20 dollárt osztottak meg 20-80% arányban. Aki a 20 dollár 20%-át kapta, vagyis 4 dollárt, az is nyolcszorosát kapta az előző forduló 50 centjének. Mégis amikor megkérdezték őket, melyik forduló eredményével elégedettek, a döntő többségük inkább a kevesebb, de megfelezett összeget választotta és nem a racionális választásnak tűnő nagyobb összeget. Dan Ariely a magatartás-gazdaságtan nemzetközi hírű kutatója szerint, amikor igazságtalanságot tapasztalunk, akkor természetes viselkedés, hogy döntéseinkkel, válaszainkkal büntetni akarunk az igazságtalanság okozóit.

Kár, hogy a mostani politikai elit többet tanult PR-t, mint viselkedés-gazdaságtant. A büntetése sem marad el, bár ilyenkor, ahogy a költő mondja: „repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg….”

A britek 1803-ban egy új közszolgálati állást vezettek be: A poszt betöltőjének az volt a dolga, hogy a Dover szikláin kialakított megfigyelőhelyről távcsővel figyelje a tengert, és ha észreveszi, hogy Napóleon hajói jönnek, akkor kezdjen el harangozni, hogy jelezze a veszélyt. Ezt a munkát 1945-ben szüntették meg. Forrás.

Nevethetünk a briteken, de inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy milyen könnyen kialakulhat gondolkodásunkban a funkcionális fixáltság és milyen nehéz megszabadulni tőle. A funkcionális fixáltság ellenszere a kreatív és a kritikai gondolkodás – ezekkel az eszközökkel tiszteletteljesen provokálhatjuk magunk és mások gondolkodását.

Felhívhatnám a figyelmet, hogy hazánkban is érdemes lenne átnézni a közszolgálati állásokat, de inkább azt ajánlom, magunkon, saját vállalkozásunkon kezdjük a tiszteletteljes provokálást!

Korábban itt és itt írtam a funkcionális fixáltságról.