Félelem, remény, mohóság és kétségbeesés

Szerző: - 2012. ápr. 02. Kategória: önismereti tréing, stresszcsökkentős és boldogságfokozó tréning, tárgyalástechnikai tréning

A marketingesek jól tudják, ez a négy tényező motivál bennünket a vásárlásra. A mostani gazdasági-társadalmi válsághoz leginkább a mohóságunk vezetett – minél gyorsabban kielégíteni vágyainkat, ha kell hitelből, akár évtizedekre eladósodva.  A kijózanodás idején, a probléma nagyságát felfogva most a fő motivátor a félelem és a kétségbeesés.  Az üzleti és a politikai marketingeseknek mind a négyféle motivációra kifinomult marketing-kommunikációs eszközeik vannak és ma már jól is tudják azokat használni, ami azt jelenti, hogy a hatalmon lévők mindig jól járnak.

Hogyan lehetne, hogy mindannyian jól járjunk? Nincs jó hírem: nincs rövid út. Csak az lehet a megoldás, ha megtanuljuk a vágyainkat a lehetőségeinkhez igazítani, ha nő az önfegyelmünk és a pénzért megvásárolható szintetikus boldogság helyett valódi boldogságra törekszünk, ha az érdekkapcsolatok helyett valódi, kölcsönös előnyökre épülő tartós kapcsolatokat építünk. Hogyan? A mi legjobb tippjeinket itt és itt találja a kedves érdeklődő.

Nem gazdasági, hanem evolúciós válságban vagyunk!

Szerző: - 2011. szept. 22. Kategória: együttműködési tréning, önismereti tréing, stresszcsökkentős és boldogságfokozó tréning, vezetői tréning

Egyes kutatók,köztük Rebecca Costa biológus, úgy véli, hogy a mostani válság legfőbb okozói nem a mohó bankárok, nem is a magabiztos, de tudatlan politikusok, hanem az, hogy az emberi agy nem látja át azt a megnövekedett komplexitást, ami ma körülvesz bennünket. Az a tudományos meggyőződése, hogy amikor a komplexitást már nem tudjuk racionálisan megérteni, akkor azt irracionális meggyőződésekkel, hamis próféták tanaival pótoljuk!

Tapasztalata szerint a politikai elit évtizedek óta képtelen megbirkózni az amúgy már közismert gondokkal ? globális felmelegedés, gazdasági válságok ? inkább leegyszerűsített ellenségképet keres, hogy átvészelje a választási ciklusokat.

A professzor asszony történelmi példákat is említ. Amikor az aztékok már nem tudtak megbirkózni a lakosság növekedése miatti gondokkal és az időjárás okozta változásokkal, akkor az uralkodó elit abbahagyta a racionális válaszok keresését és elkezdte hinni és hirdetni, hogy áldozatokat kell hozni a problémák megoldása érdekében. Először ellenségeiket kezdték feláldozni, majd amikor ez az ötlet nem volt hatásos, folytatták saját rabszolgáik, szüzeik és végül újszülöttjeik feláldozásával. A történelemből már ismerjük a végeredményt.

Mit lehetne tenni? Rebecca Costa szerint az agyunk képes lenne megbirkózni az evolúciós kihívással, de ehhez tudatosan képezni, fejleszteni kell. Szerintünk is.

Szerintünk is tanulni kell az együttműködést, a konfliktuskezelést, a stresszkezelést, a rendszergondolkodást, hogy csak pár területet említsek.

Hogyan gyártsunk konfliktust?

Szerző: - 2011. aug. 27. Kategória: konfliktuskezelési tréning, önismereti tréing, stresszcsökkentős és boldogságfokozó tréning

Az elmúlt húsz évben rengeteg konfliktuskezelési programot tartottunk és rengeteg munkahelyen láttunk bele konfliktusos helyzetekbe. Azt tapasztaljuk, ezek a helyzetek az intenzív képzések dacára alig változnak, ezért összegyűjtöttük és közkincsé tesszük a legbiztosabb módjait annak, hogyan kell konfliktust gyártani. Talán a görbe tükör, a humor jobban segít, mint a kristály tiszta.

  • Legyünk biztosak abban, hogy egy problémásnak vélt helyzetről, eseményről mindent tudunk.
  • Véletlenül se kérjünk a másiktól tisztázó információkat!
  • Jelentsük ki és hangoztassuk szakadatlan, hogy nekünk van igazunk, a másik súlyos tévedésben van a történteket illetően.
  • Igyekezzünk kedvesen-kioktató modorban elmagyarázni, mi is történt valójában.
  • Legyünk biztosak abban, hogy partnerünk, a lehető legrosszabb szándékkal volt irántunk.
  • Ezt mindvégig kezeljük megkérdőjelezhetetlen tényként.
  • Ha partnerünk tulajdonítana nekünk rossz szándékot, haladéktalanul sértődjünk meg és suttogjuk elhaló hangon: Az én szándékaim mindig tiszták.
  • Tegyünk fel hibáztató kérdéseket: Például: Miért akarsz folyton lejáratni? ? amelyektől garantáltan bepöccen partnerünk.
  • Magyarázzuk el neki hosszan és jól tagoltan, miért ő a hibás, és miért vagyunk mi az áldozatok.
  • Vétkes cselekedetéből vonjunk le messzemenő következtetéseket a jellemére vonatkozóan. Például, ha elkésett, tegyük világossá számára, hogy egy faragatlan tuskó, egy modortalan senki.
  • A probléma kialakulásában játszott felelősségünket körvonalazó hipotéziseit határozottan utasítsuk vissza.
  • Minduntalan használjunk túlzó szavakat: mindig, soha, senki, mindenki, mindenhol, stb.
  • Ha a vita (igény szerint) addig fajulna, hogy partnerünk valamely korábbi hibánkra tereli a szót, jelentsük ki, hogy azt a hibát csupán a kellemetlen körülmények kényszerítették ki belőlünk.
  • És ha a vita végén (terveinkhez illően) nem jutunk semmire, kegyelemdöfésként közöljük a másikkal, hogy jobb, ha elmegy egy konfliktuskezelő tréningre.

Ha véletlenül kimaradt valami, kérjük olvasóinkat, bátran egészítsék ki a repertoárt!

Hogyan fogunk kijönni a válságból?

Szerző: - 2011. máj. 19. Kategória: csapatcoaching, konfliktuskezelési tréning, önismereti tréing, vezetői tréning

Lestrapáltan, fáradtan vagy energiával, tettvággyal, tapasztalatokkal tele? Számtalan példa, tudományos kutatás bizonyítja (legutóbb Martin Seligman, a pozitív pszichológia atyjának az amerikai hadseregben végzett kutatásairól jelent meg cikk a Harvard Business Review-ban), hogy a válságokban való viselkedésnek is normál az eloszlási görbéje: van, aki tönkremegy, van, aki végigszenvedi és van, aki erősebben jön ki belőle. Ez utóbbi csoportot hívja az angol resilient-nek, magyarul rugalmasnak, kitartónak, ellenállónak, erősnek. Érdemes ez utóbbi csoportot modellezni, az ő hozzáállásukat, technikájukat, és eltanulni a titkukat.

Tegnap egy ilyen tréningen voltam Balatonfüreden, melyet a holland  Liselotte Baeijaert és Anton Stellamans tartottak a SOLWorld konferencia előworkshopjaként. Fantasztikus érdekes volt a tréning! A résztvevők Dél-Afrikából, Dániából, Finnországból, Ausztriából jöttek, így a trénerek mellett sokat tanulhattunk egymástól is.

A tanultakat bele is építjük konfliktuskezelési, vezetői, stresszkezelési és csapatcoaching tréningjeinkbe, hogy ezzel is hozzájáruljunk a lelki és mentális ellenálló képesség fokozásához, melyre meggyőződésem szerint nagy szükség van ahhoz, hogy megerősödve jöjjünk ki a válságból.


Az elsőszámú elv a konfliktuskezelésben: fegyelem, vágy és türelem

Szerző: - 2011. márc. 10. Kategória: együttműködési tréning, konfliktuskezelési tréning, önismereti tréing

Ha sikeres kimenetet szánunk a konfliktusnak, ha kedvező lezárást szeretnénk, hosszú, nehéz és sokszor fájdalmas munka előtt állunk. Könnyíthetjük munkánkat, ha ismerjük a konfliktuskezelés elsőszámú elvének 3 összetevőjét, ahogyan azt Erik Van Slyke ajánlja: fegyelem, vágy és türelem.

A fegyelemről

Ha a takarítás és a napozás között kell választanunk, nem habozunk sokáig, könnyen kiválasztjuk, melyik elfoglaltság a kellemesebb számunkra. De azt is tudjuk, hogy míg a napon pihenünk, nem csökken a por a polcokon, nem indul el a porszívó magától és nem lesz fényesebb a parketta. Halogathatjuk a takarítást, de a lakás állapota egyre rosszabb lesz. Így van ez a konfliktusok esetében is. Számos kellemesebb és fontosabb elfoglaltságot találhatunk, amikor egy konfliktusmegoldó beszélgetés előtt állunk, de a halogatásnak ára van. Ezért olyan fontos a fegyelem.

A fegyelem segít nekünk abban, hogy a kitűzött cél (konstruktívan megoldani a konfliktust) lebegjen szemünk előtt, mikor arról döntünk,  bevállaljuk-e a kellemetlen beszélgetést. A fegyelem segít abban, hogy az együttműködés ösvényén maradjunk akkor is, ha fájdalmas, küzdelmes és keserves a folyamat. Akkor is, ha a másik feladja, ha legyőzni vagy manipulálni próbál. Ha van bennünk (ön)fegyelem, képesek vagyunk az egészséges konfrontációra és képesek vagyunk kitartani a konfliktuskezelés konstruktív útja mellett.

A vágyról

A fegyelem megtartásában sokat segít, ha él bennünk a vágy az együttműködés iránt. A vágy, hogy olyan megoldást találjunk a konfliktusra, amely mindkettőnk számára megfelel. A vágy, hogy ?jobb világot? hozzunk létre a konfliktus után, mint annak előtte volt. Ezen vágyak nélkül a fegyelem önmagában nem vezet virágzó megoldáshoz.

A türelemről

Ha kifejlődött bennünk a fegyelem és elszántuk magunkat a konfrontációra, ha a vágyat is felélesztettük és hiszünk a közös megoldásban, ne higgyük, hogy hamar célt érünk. Addig még rengeteg türelemre lesz szükségünk: türelem kell ahhoz, hogy meghallgassuk a másikat; türelem, hogy soha ne szakítsuk félbe (akkor sem, ha igaztalan és vad vádakat aggat ránk). Türelem kell, míg meg nem érti ő maga, milyen igénye sérült meg, mire vágyik, mit szeretne. S türelem, hogy kitaláljuk hogyan illeszthető a sokféle cél, igény és akarat.

Fegyelem, vágy és türelem csak az első alapelvek. Mintha egy finom pohár bort szeretnénk inni és csak a szőlő volna meg hozzá.

Hogyan állnak a vezetők saját fejlődésük útjába?

Szerző: - 2011. márc. 04. Kategória: középvezetői tréning, önismereti tréing, tréning, vezetői tréning

Érdekes előadást láttam a Harvard Business Review video portálján (az iTunes-on keresztül “fizetek elő” a díjtalan előadásokra). Az előadó arról a nemzetközi kutatásról számolt be, melynek célja az volt, hogy tanulmányozzák, milyen akadályokat kell leküzdeniük a vezetőknek életpályájuk során fejlődésük érdekében. A kutatók számára is meglepő volt, hogy ezek az akadályok szinte általános érvényűek. Nekem is hasonlóak a tapasztalataim, azért is foglalom össze röviden a főbb megállapításokat. Melyek is ezek?

1. akadály: A vezetői munka felfogása

A legjelentősebb akadály, ha a vezető nem látja be, hogy a vezetés nem róla, az ő sikeréről szól, hanem sokkal inkább a szervezet, a munkatársak sikeréről, azoknak a rendszereknek a kialakításáról, azoknak a módszereknek a bevezetéséről, amelyek biztosítják a sikert.

2. akadály: A nyilvánosságnak szóló vezetői imázs

A vezetőknek személyes élettörténetük során kialakul egy vágyuk arról, milyennek szeretnének látszani kollégáik szemében. Ha a vezető azt gondolja, hogy nagyon okosnak kell látszania, akkor könnyen felveszi az észosztó szerepet, ha azt, hogy a vezetőnek határozott döntéshozónak kell lennie, akkor könnyen hoz nagy kockázatú döntéseket.

3. akadály: Ha a versenytársakat ellenséggé teszi

4. akadály: A jóváhagyásra várás

A kutatók főleg középvezetőknél találták ezt az akadályt, ami abban mutatkozik, hogy nem mernek kísérletezni, új módszereket, ötleteket kipróbálni, bevezetni, hanem mindenkép egy felsőbb vezető, a tulajdonosok, a befektetők döntésére várnak.

5. akadály: A magányos hős felfogás

A vezetői munka különleges kihívása, hogy a vezető könnyen elfogadja, hogy magányos hősnek kell lennie és nem veszi körbe magát egy olyan csapattal, mely nemcsak ?bólogató Jánosokból? áll, hanem amelynek tagjai őszinte visszacsatolást és támogatást nyújtanak a vezetőnek.