Steve Jobs öröksége – nem csak iPhone használóknak!
Szerző: coadministrator - 2011. okt. 11. Kategória: üzleti szimuláció
A Harvard Business Review bloggere szerint Steve Jobs igazi öröksége a következő:
?Fel kell ismernünk, hogy életünk célja, megtalálni saját egyedi utunkat a világban, megtalálni, hogyan juthatunk el onnét, hogy mások seggét nyaljuk, oda, hogy mások seggét rugdossuk.?
Pénzemberek lejáratása nagyüzemben
Szerző: admin - 2011. okt. 01. Kategória: fenntartható fejlődés tréning, konfliktuskezelési tréning, üzleti szimuláció
A közszolgálati rádió mai 11 órás fő híre volt, hogy egy németországi kutatás összehasonlította a brókereket és a pszichopatákat, és a kutatók azt találták, hogy a brókerek viselkedése kártékonyabb, mint a pszichopatáké, mert egoistábbak, semmi nem érdekli őket, csak az, hogy bármi áron legyőzzék a versenytársakat!
Nem akarom védeni a brókereket, csupán, mint rendszergondolkodó, látom annak a veszélyeit, ha egy komplex probléma legfőbb okozójának egy embert, egy embercsoportot kiáltunk ki. Szimpatikusabb lenne, ha arról beszélnénk közösen, hogy ki mivel járul hozzá a problémához, ha minden érdekelt önkritikát gyakorolna és egyénileg, közösen is tanulnánk a hibáinkból.
Nagyon úgy néz ki, hogy mi emberek, egyenlőre, nem tudunk megbirkózni azokkal a komplex problémákkal, amit mi magunk hoztunk létre. Dennis Meadows a fenntartható fejlődés egyik meghatározó személyisége a minap úgy nyilatkozott, hogy nem hiszi, hogy mi emberek képesek leszünk arra, hogy kevesebbet fogyasszunk el, mint amennyit a földünk újra tud termelni.
Utolsó nagy buli a Titanicon?
Kulturális kavalkád a pécsi Hamerliben?
Szerző: admin - 2011. szept. 21. Kategória: tréningen túl, üzleti szimuláció
A Kulturális Örökség Napján idegenvezető irányításával díjtalanul megtekinthettük a híres pécsi Hamerli kereskedőcsalád házát, melynek emeleti részei régen áruházi raktárként, ma könyvraktárként működnek. Üzenhet-e a mai kornak egy raktárépület?
Hogyne! A fényképen jól látszik, hogy a múlt század első felében élő kereskedőnek fontos volt, hogy még a raktár lépcsőkorlátja is igényes kovácsoltvas legyen. Mai praktikus korunkat már nem érdekli az esztétika, csak a csupasz anyagi érdek. Az épületegyüttes földszintjét leválasztó illetékes egy az egyben bebetonoztatta a lejárót kovácsoltvas lépcsőstől egyetemben.
Idegenvezetőnk Weinreich László, a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter "motorja"
Még szerencse, hogy vannak olyanok, akik tisztelik a hagyományokat, akik fantáziát látnak egy belvárosi poros raktárépületben és azon gondolkodnak, hogyan lehetne élővé, netán turistákat vonzó hellyé varázsolni egy szebb napokat megért létesítményt.
Így használnak ki egy elhagyatott ipari létesítményt St.Gallenban
Amikor nálunk fiatalabbak coachingolnak bennünket
Szerző: admin - 2011. aug. 17. Kategória: tréning, üzleti szimuláció, vezetői tréning
A “régi szép időkben” minél idősebbek lettünk, annál inkább nőtt a tudásunk, a tapasztalatunk és nem utolsó sorban a fizetésünk. A mai turbulensen változó, egyre inkább összehálózott világban viszont az iskolából kikerülő fiataloknak van friss, naprakész tudásuk és nagyon értik az új kor eszközeit.
Éppen ezért örömmel kértük fel Torjai László közgazdász, matematikus barátommal a Pécsi Tudományegyetem, Simonyi Nyári Egyetem hallgatóit, hogy tegyenek javaslatot új, közös tréningprogramunk (döntéshozatali tréning) marketingjére. Ezúton köszönöm lelkes és ötletgazdag munkájukat!
.
A szimuláció haszna
Szerző: admin - 2011. júl. 24. Kategória: fenntartható fejlődés tréning, üzleti szimuláció
Rendszeresen figyelem a szimulációkról megjelenő írásokat. Egyrészt azért, mert nekünk is van több szimulációs játékunk, másrészt, mert évek óta dolgozom az egyik áramszolgáltató üzemirányítóival, akiknek a fejlesztése érdekében nélkülözhetetlen a szimuláció.
A Wired cikkében kis történelmi hátteret ad a szimuláció történetéről, ami a második világháborúig nyúlik vissza, amikor is kevés volt a repülő és gyorsan, sok pilótát kellett kiképezni. Mint nagyon sok jó üzlet, tehát a szimuláció is kényszerből lett mára nélkülözhetetlen eszköz. A mai repülőgép szimulátorok teljesen hűen, minden érzékszervre hatóan másolják a valódi repülőgépeket ? a rezgések, hangok, villogások megegyeznek a valódiakkal. Mindez azért szükséges, hogy a pilóta jobban átélje a szituációt, érzelmeivel, elsősorban intuíciójára, mentális modelljeire támaszkodva gyorsan reagáljon az adott szituációra.
Ez több okból is fontos. A döntéshozással foglalkozó tudomány azt találta, hogy azokban a szakmákban (pl. pilóták, tűzoltók, sebészek, áramszolgáltatói üzemirányítók) ahol a döntéshozónak hatalmas a felelőssége és gyorsan kell döntenie, a döntések nem kristálytisztán racionálisan születnek, hanem sokkal inkább a mentális modellek alapján. Ahhoz, hogy a döntéshozó mentális modelljeinek minőségét fejlessze, illetve, hogy kitanuljon a rossz modellekből, nem elegendőek a tantermi viszonyok, hanem alapvető a szimulációs környezet.
Azért is fontosak a szimulátorok, mert a ritkán előforduló eseteket is lehet velük gyakorolni. Mi emberek rendkívül gyorsan tanulunk hibáinkból. Ha valamit sokszor csinálunk, gyorsan tudunk fejlődni. A ritkán előforduló helyzetekben (pl. házasság, gyermekvállalás, több évtizedes megtakarítások, stb.) vétett hibákból viszont ritkán van alkalmunk tanulni.
Lehet, hogy a pilóták mellett a hétköznapi embereknek is jó lenne kifejleszteni egy szimulátort? Ha túl vad az ötlet, akkor legalább a vezetőknek érdemes lenne kipróbálniuk pl. a döntési szimulátorokat. Ajánljuk magunkat!
A fenntartható fejlődést szimuláló stratégiai játék.
Az értékláncok működését szimuláló játék.
A közös döntéshozás kudarca
Szerző: admin - 2011. máj. 15. Kategória: fenntartható fejlődés tréning, üzleti szimuláció
Legutóbb a társadalmi célú marketing kurzuson játszottuk A tenger urai, a fenntartható fejlődést szimuláló játékunkat. A játék feldolgozása során a résztvevők számára talán az a legizgalmasabb kérdés, hogy az amúgy egyénileg képzett, a környezet, a fenntarthatóság iránt fogékony résztvevők miért nem tudnak olyan közös döntést hozni, ami mindannyiunk érdekét szolgálja. Tudunk-e egyáltalán az egyre komplexebbé, turbulenssé váló környezetben ilyen döntéseket hozni?
Akiket tudományos igényű válaszok érdekelnek, azoknak javaslom ezt a linket, ahol környezetvédők, biológusok, közösségfejlesztők, komplexitás szakértők, közösségépítők fejtik ki álláspontjukat.
