Hogyan neveljünk híres vezetőket? – akár diktátorokat is …

Szerző: - 2013. ápr. 27. Kategória: coaching, vezetői tréning

Az alábbi felsorolásban híres vezetők nevei mellé beírtuk azokat az évszámokat, amikor elvesztették szüleiket. Mivel szüleiktől gyermekkorukban nem kapták meg a megfelelő figyelmet, felnőtt korukban elért hatalmukkal mindezt busásan pótolhatták.

Julius Ceasar (15 év)

Felismerhető?

Napoleon (15 év)

Churchill (12 év)

Washington (11 év)

Jefferson (14 év)

Lenin (15 év)

Hitler (13 év)

Gandhi (15 év)

Sztálin (11 év)

Bill Clinton (1 év)

Barack Obama (2 éves volt, mikor elváltak a szülei)

 

Fájóan hiányoznak a hazai példák! Örömmel veszem, ha valaki ki tudja egészíteni a listát.

Mit jelent vezetőnek lenni a hazai és az angolszász szakirodalom szerint?

Szerző: - 2013. feb. 26. Kategória: középvezetői tréning, vezetői tréning

vezetői_coaching,középvezetői_tréningAz egyik legelismertebb hazai szakkönyv (dr. Horváth Imre: Az érvényesülés útján – Ha tábornok vagy parancsodra várnak tisztjeid) szerint a vezető legfontosabb jellemzői: 

  • A vezető tudja, hova és miért akarja magával vinni az embereket, mert előzetes tájékozódás után a célt eldöntötte.
  • A vezető ismeri a célhoz vezető utat, és tudja, hogyan kell azon haladva célhoz érni.
  • A cél ismerete alapján gondolatban elképzelte (megtervezte) a célhoz közeledés és érés módját.
  • A vezető képes arra, hogy a vezetetteket motiválja, arra késztesse, hogy vele együtt a célhoz vezető úton haladjanak.
  • A vezetettek elfogadják a vezetőt és hajlandóak vele együtt a kijelölt célhoz, az általa meghatározott úton és módon közelíteni és azt elérni.
  • A vezetettek képesek arra, hogy a vezető által elképzelt – megtervezett és megszervezett – módon kövessék őt. 

Az angolszász szakirodalom – Richard L. Daft: The Leadership Experience – szerint: 

  • A vezetés azt jelenti, hogy szereted a munkádat, és képes vagy másokba energiát és lelkesedést önteni.
  • Azt jelenti, hogy képes vagy inspiráló jövőképet megalkotni és olyan környezetet teremteni, amelyben az embereknek képességük, szabadságuk és akaratuk is van arra, hogy különleges teljesítményt érjenek el.

Mely területeken teljesítenek jobban a női vezetők?

Szerző: - 2013. feb. 20. Kategória: középvezetői tréning, tárgyalástechnikai tréning, vezetői tréning

Amióta „A tenger urai” című szimulációs játékunkban megtapasztalom, hogy mennyire másként viselkednek a nőkből és a férfiakból álló csapatok a döntések meghozatala során,

Amerikai plakát 1943-ból

azóta érdekel, hogy a kutatók milyen különbségeket találnak a férfiak illetve a nők üzleti életben mutatott viselkedése és eredményessége között. Most egy olyan kutatást találtam, ami Stephen P. Robbins Management című könyvének 2005-ös kiadásában jelent meg.

 

Férfiak

Nők

Mások motiválása 8-)
Kommunikáció elősegítése

8-)

Magas minőségű munkavégzés

8-)

Stratégiai tervezés 8-)

8-)

Mások meghallgatása

8-)

Problémák elemzése

8-)

8-)

Tárgyalás

8-)

Önérvényesítés

8-)

 

Ha valaki frissebb, netán hazai kutatási eredményeket ismer, vagy a témával kapcsolatban saját tapasztalata van, az kérem, ossza meg velem.

Korábban itt írtam e témáról.

Machiavelli öröksége a mai vezetési kultúrában

Szerző: - 2013. feb. 18. Kategória: középvezetői tréning, vezetői tréning

A vezetéssel foglalkozó könyvek döntő többsége az USA-ból származik, ezért különös figyelemmel kísérem a Magyarországon élő, magyar emberek által írt vezetői könyveket.  Nagy érdeklődéssel vettem a kezembe dr. Horváth Imre jogász, a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének oktatója által írt „Az érvényesülés útján – Ha tábornok vagy, parancsaidra várnak tisztjeid” című könyvet, amely, ha jól értem, a jogászok vezetői felkészítését szolgálja.

A könyv számomra a legnagyobb felismerést azzal hozta, hogy megértettem, a mi kultúránkban milyen mély gyökeret vert a firenzei Niccolo Machiavelli (1496-1527) „A fejedelem” című könyve. Meggyőződésem, hogy az olvasóknak ismerősen fognak csengeni a könyv egyes gondolatai:

  • A látszat legalább olyan fontos, mint a valóság.
  • A fejedelemnek kegyesnek, hűségesnek, emberségesnek, őszintének, vallásosnak kell látszani és annak kell lenni, de lélekben mindig fel kell készülni az ellenkezőjére is, hogyha a szükség úgy kívánja, eszerint tudjon cselekedni.
  • Sohasem bízhat meg alattvalóiban.
  • A fejedelem másra bízza a kellemetlen dolgokat, például a büntetések kiszabását, a kegyelmet azonban személyesen gyakorolja.
  • A hatalom gyakorlása során az uralkodónak a róka és az oroszán tulajdonságait kell egyesítenie.
  • Minden olyan módszer és eszköz, amely a győzelmet elősegíti megengedhető, és független annak morális megítélésétől.

A politika nem szakterületem, így nem akarom megítélni, hogy ezek a tanok mennyire hatják át a mai politikai kultúrát. Mint tréner azt tapasztalom, hogy az üzleti vezetők körében eléggé erősen élnek a machiavellista hagyományok. Azt tapasztalom, hogy az üzleti élet vezetőinek (az eredmények, a „győzelem” mellett) mennyire nehéz a munkatársak igényeire, szükségleteire figyelni. E mellett azt is tapasztalom, hogy a munkatársaknak mennyire nehéz kitanulni abból, hogy „nem gondolkodom, majd megmondják, mit kell tennem”. A vezetők tele vannak azzal a panasszal, hogy a munkatársak nem eléggé lojálisak, nem eléggé becsülik meg a munkahelyüket, nem eléggé „húznak”, nem kezdeményezőek. A munkatársak szintén tele vannak panasszal, hogy kihasználják őket, hogy nem hallgatják meg a véleményüket, hogy olyan dolgokat kell csinálniuk, amiről eleve tudják, hogy annak nem lesz hatása. A helyzetet még bonyolultabbá teszi, hogy a vezetők és munkatársaik is gyors csodát várnak minden egyes tréningtől. (Tisztelet a kivételnek!)

Ilyen környezetben érthető, miért vernek nehezen gyökeret (és váltanak ki néha kifejezett ellenszenvet) a motiváció 2.0, a lapítsd le a piramist, a felhatalmazó vezető, a vezető mint edző, a tanuló szervezet, vagyis az USA-ban oly népszerű elméletek.

Mit lehet tenni? A mi tréneri módszerünk egyértelmű. Bárhol dolgozunk, elsődleges feladatunk megérteni azt a helyzetet, amelybe belecsöppentünk. A megértés után egyedi igényekre dolgozunk ki egyedi fejlesztési programot, amely bizony sok eseten az USA-ban kidolgozott módszereket is tartalmaz, de e módszereket, elméleteket, mindig a hazai körülményekhez, a megrendelők igényeihez igazítjuk.

Egyszerűbb, olcsóbb manipulálni, mint tanítani

Szerző: - 2012. dec. 15. Kategória: vezetői tréning

A társadalomtudomány régóta kutatja, hogy a környezetnek milyen hatása van az emberi viselkedésre. Az olvasók közül bizonyára sokan hallottak a híres/hírhedt stanfordi börtönkísérletről, amelyben középosztálybeli amerikai egyetemistákból véletlenszerűen választottak ki börtönőröket és börtönlakókat. A kísérletet hamar le kellett állítani, mert a börtönőröknek annyira sikerült ráhangolódniuk a feladatra, hogy a lelki terror mellett fizikai terrort is kezdtek alkalmazni.

Jobb ízűek, de nem olyan vonzó csomagolásúak, mint a nyugatiak!

Szerző: - 2012. nov. 11. Kategória: stresszcsökkentő és boldogságfokozó tréning, vezetői tréning

Jobb ízűek, de nem olyan vonzó csomagolásúak, mint a nyugatiak! Mondja az illetékes államtitkár a hazai élelmiszerekre a reggeli rádióműsorban. Az igazán érdekes, hogy hogyan értékeljük ezt az információt! Kíváncsi vagyok Ön hogyan értékelné?
 
  • A nyugatiak minden szemetüket ideöntik, a profitot meg kiviszik az országból!
  • Az igazi magyar ember csak magyar terméket vesz, függetlenül attól, hogyan csomagolják! Aki nem magyar terméket vesz, az nem magyar, az az ellenségünk!
  • Az emberek leginkább érzéseikre támaszkodva döntenek, ezért egyre fontosabb a dizájn. Nekünk is meg kell tanulnunk, hogy versenyképesek maradjunk!
 
Az értékelésünktől függően más érzelmek jelennek meg bennünk és azok hatására máshogy cselekszünk. Az igazi kérdés az, hogy a környezetünkből jövő információkat tudatosan értékeljük, vagy automata pilótaként követjük a befolyásolók szándékát.
Sajnos a legújabb agykutatások azt erősítik meg, hogy döntéseinket a gyorsan és erőteljesen működő érzéseink alapján hozzuk meg, kevés lehetőséget adva a racionális gondolkodásnak. Egyes társadalomkutatók, pl. a bolgár Ivan Krastev a  TED-en elmondott előadásában odáig megy, hogy azt állítja, a demokrácia alapjai vannak veszélyben, mert „a demokráciában a versengő elképzelésekből a vita során a legjobbat választjuk ki” idea mára már idejétmúlt. Nincsenek nagy ideák, elképzelések és pláne megtermékenyítő viták. Érzelmekre ható, zsigeri válaszokat előhívó manipuláció uralja a világot. A választások során kormányt tudunk váltani, de a politikai gondolkodást és a manipulációt nem tudjuk leváltani!
Van azért jó hír is! Az agykutatások eredményei azt is kimutatták, hogy hatalmas lehetőség van a kezünkben arra, hogy saját gondolkodásunkat, érzelmeinket, végső soron életünket kezünkbe vegyük! Az érdeklődőket várjuk vezetőképzéseinken!