A szabadidőm 90%-át azzal töltöm, hogy …
Szerző: admin - 2012. máj. 09. Kategória: csapatcoaching, csapatépítő tréning, fizikai dolgozók tréningje, ügyfélszolgálati tréning
A szabadidőm 90%-át azzal töltöm, hogy azon agyalok, hogyan tudnék még több pénzt keresni a családomnak – mondták azok a szakmunkások, akik egy ügyfélkezelési és csapatépítési tréningünkön vettek részt.
Ez egyrészt jó hír, hisz az emberek küzdeni karnak a sorsukért és ennek az esetek zömében meg lesz a haszna. Rossz hír viszont, hogy egy családfenntartónak nem jut ideje a családjára, a feltöltődésre, saját maga fejlesztésére, kapcsolati hálójának szövögetésére, amelynek szintén meg lesznek a hatásai. Igaz nem rövid távon.
Érzelmi intelligencia nemcsak műszakiaknak
Szerző: admin - 2012. máj. 03. Kategória: csapatépítő tréning, ügyfélszolgálati tréning
A Google fejlesztő mérnöke Chade-Meng Tan érdekes feladatra vállalkozott. Beleásta magát az érzelmi intelligenciába és oktatási programot dolgozott ki a google-osok számára, majd könyvet írt Search Inside Yourself (Kutass magadban) címmel a témában. Most került fel a YouTube-ra egy érdekes előadása, amelyet ajánlok olvasóim figyelmébe.
Chade-Meng Tan meggyőződése, ha megértjük saját érzelmi hullámaink természetét, megtanuljuk kezelni azokat, akkor pontosabb képet kapunk a világról, javulnak kapcsolataink és sikeresebbek lehetünk.
Az érzelmi intelligenciára nálunk is nagy szükség lenne. Tréningjeimen azt tapasztalom, hogy manapság a munkavállalók zöme úgy kezeli érzelmi hullámait, hogy „nyel”, mert félti az állását. A vezetőknek egyrészt hatalmukban áll kiönteni mérgüket munkatársaikra, másrészt különböző verbális és szervezési trükkökkel tudják biztosítani, bizonyítani, hogy nekik van igazuk.
Persze mindezért nagy árat fizetünk az egészségünkkel, a csökkenő munkakedvvel és eredményességgel, és talán nem véletlen, hogy a munkavállalók több mint fele titokban más állást keres.
A jó hír, hogy az érzelmi intelligencia tanulható. Mi is beleépítjük programjainkba, legyen szó kommunikációs, csapatépítő vagy ügyfélszolgálati munkatársaknak szóló tréningről.
Csak akkor kell, ha nem adod! – A konfliktusmegoldás kognitív akadályai II.
Szerző: admin - 2012. ápr. 06. Kategória: konfliktuskezelési tréning, tárgyalástechnikai tréning
Az „adott torta szemlélet” mellett a konfliktusmegoldás egy másik érdekes kognitív akadálya a „reaktív leértékelés” néven jegyzett jelenség, ami nagyon szorosan kapcsolódik a „másik nyeresége az én veszteségem” észlelési hibához.
A reaktív leértékelés lényege, hogy egy ajánlat, javaslat éppen a felkínálásával veszíti el vonzerejét. Az ajánlat kicsit vagy nagyon vonzó lehet, míg nincs az asztalon, ám amint megkapjuk, veszít értékéből.
Ross és Stillinger több kísérletben is igazolták a reaktív leértékelés létezését, de nem csupán kitalált helyzetekben, hanem a való életben is. A Stanford egyetem döntési helyzetben állt a 80-as években, amikor is megkérdezték a hallgatókat, hogy több alternatíva közül, melyiket tervet támogatják inkább. A hallgatók többsége a Specific Divestment elnevezésű tervet támogatta a döntés bejelentése előtt. Amikor az egyetem kijelentette, hogy ezt hajtja végre, a kutatók azonnal újabb felmérést végeztek. A terv népszerűsége jócskán esett, a többi hipotetikus javaslaté ugyanakkor egy kicsit nőt. A terv értékelésében bekövetkezett változás egyenes következménye volt annak, hogy a terv végrehajtását bejelentették.
Milyen következményekkel jár a reaktív leértékelés jelensége a tárgyalások, konfliktusok kezelése során?
Ha húzódik a megbeszélés, nő a feszültség és közel a holtpont, a felek egyike gondolhatja úgy, hogy jó szándéka kifejezéseképpen olyan egyezséget kínál, amelyben valamilyen engedményt tesz partnerének. Célja, hogy mihamarabb lezáródjon a tárgyalás, mihamarabb szülessen meg a megegyezés. Titokban azt is reméli, hogy partnere értékelni fogja jóindulatát és viszonzásképpen egy hasonló engedményt helyez kilátásba.
De nem ez történik. A partnerben az ajánlat hallatán rögtön feléled a gyanú: Miért ajánlotta a másik ezt az engedményt? Milyen haszonnal jár ez a másik fél számára? Mit nyer ezzel az engedménnyel? Valamit nyernie kell, hiszen különben nem ajánlotta volna fel. Ha nyer vele, én bizonyára rosszul járok. Következtetésképpen az ajánlatot nem szabad elfogadni.
Az engedményt kínáló fél tehát nem csupán nem kap viszonzást jóindulatáért, hanem ajánlatát a másik nagy valószínűséggel leminősíti, triviálisnak tekinti, visszautasítja. Növekedni kezd a bizalmatlanság légköre, a megegyezés pedig elérhetetlen messzeségbe kerül.
Sipos Tünde
A reaktív leértékelés jelenségéről bővebben:
Lee Ross: Reactive Devaluation in Negotiation and Conflict Resolution. In: Arrow, K. J., R. H. Mnookin, L. Ross, and A. Tversky. 1995. Barriers to conflict resolution. New York: W. W. Norton. 27-42.
Azonos-e egy alma kettő mínusz egy almával?
Szerző: admin - 2012. márc. 12. Kategória: vezetői tréning
Tegyünk egy kísérletet: adjunk egy majomnak egy almát és várjuk meg, mi történik. Örül neki! Most adjunk a majomnak két almát és rövid időn belül vegyünk el belőle egyet. Végül így is marad egy almája. A majom viszont nem jó matekból. Nem arra gondol a butája, hogy így is marad egy almája, hanem arra, hogy elvettek tőle egyet és pokolian dühös lesz!
Másképpen viselkedünk-e mi emberek? A magatartás közgazdaságtan nézetei szerint nem! Amikor megkapjuk a fizetést és abból kötelezően ki kell fizetni az adókat, a közüzemi díjakat, a hosszú távú megtakarításokat, mi emberek is hasonló módon érzünk, mint szőrős elődeink. Ha kapunk valamit és abból elvesznek, akkor bizony előbújik belőlünk az ösztönvilág.
Kérdés, mit lehet tenni ez ellen az ösztön ellen. Már az is segít, ha tudjuk, hogy természetes, ha így érzünk. Segíthet az oktatás, a racionális gondolkodás elsajátítása. A viselkedés-közgazdaságtan friss tudományága szerint apró praktikákkal érdemes alkalmazkodni. Érdemes a fizetésemeléskor kapott bérünk egy részét hosszútávú megtakarítási számlákra helyezni. Így picit becsapjuk ösztöneinket, nem fáj, hogy ki kell adni pénzt abból, amit már megkaptunk. Egy TED-es előadás szerint, nyugaton jól bevált ez a gyakorlat.
Mi, magyarok mit tudunk tenni? Lehet, hogy még tovább kell tanulmányoznunk a majmokat! De az is lehet, hogy az ING, AVIVA, MetLife, Grawe és társaik szintén nézik a TED-et.
Handout „A tenger urai” szimulációs játékhoz
Szerző: admin - 2012. márc. 09. Kategória: fenntartható fejlődés tréning, üzleti szimuláció
Kedves Hallgatók!
Köszönöm a dolgozatokat, örülök, hogy hasznosnak találták a játékot. Akinek van ötlete a játék népszerűsítésére, valamilyen kreatív együttműködés formájában, kérem, keressen meg!
View more presentations from Forlong Bt.
Köszönöm Vancsura Gergőnek, hogy felhívta a figyelmemet a Zeitgeist (a korszellem) Mozgalomra. Az alábbi videó érdekes kiegészítés lehet a témához. A Peter Joseph által rendezett Zeitgeist: Moving Forward [2011]
Üdvözlettel:
Héder Sándor
Női vezető – férfi vezető
Szerző: admin - 2012. feb. 19. Kategória: középvezetői tréning, vezetői tréning
Ma egyre több női középvezetővel találkozom képzéseinken. Tapasztalataim szerint ennek elsődleges oka az, hogy a női 
vezetőknek kevesebbet kell fizetni, mint férfi társaiknak. Arra kérem a női vezetőket, tartsanak ki, mert nagy szükség van rájuk a mai munkahelyeken.
A kutatások azt mutatják, hogy a női vezetők általában:
- Demokratikus stílust használnak (míg a férfiak inkább az autokrata stílust alkalmazzák).
- Gyakrabban alkalmazzák a felhatalmazást.
- Képesek a konszenzus építésre.
- Gondoskodóbbak másokkal.
Korábban itt és itt írtam a férfiak és a nők közötti különbség témájában.