A NOKIA bukásának története
– csak a feldolgozott tapasztalat tehet bölccsé –
Trénerként több mint egy évtizeden keresztül dolgoztam a Nokia pécsi és komáromi gyárában, még most is Nokia telefonom van! Különlegesen érdekelt a világ egyik legnagyobb üzleti iskolájának, az INSEAD-nak oldalán megjelent cikk, amely a Nokia bukásának okaival foglalkozik. A cikket jegyző professzorok több mint 50 vezetővel készítettek mélyinterjút. A főbb megállapításaikat tartalmazza az említett cikk. A cikkhez csatoltak egy video riportot is, amelyet Olli-Pekka Kallasvuo, a Nokia 2006 -2010 közötti vezérigazgatójával készített a cikk szerzője.
Végig nézve a referencia listánkat, szomorúan látom, hogy milyen sok cég tűnt el a süllyesztőben. Az a tapasztalatom, hogy egy vezetőnek nagyon erősnek kell lennie ahhoz, hogy szembenézzen a kudarcaival és feldolgozza azokat. Éppen ezért nagyon tanulságosnak és követendő példának tartom a NOKIA bukásának történetét tudományos igényességgel feldolgozták. Minden cégvezetőnek és HR vezetőnek figyelmébe ajánlom a cikket.
A főbb megállapítások a NOKIA bukásának története kapcsán:
-
- Amikor megindult a Nokia sikertörténete és megindult a cég fejlődése, azzal egy időben megjelent a harc az egységek között az erőforrásokért, a státuszért, és kialakult a nagy cégek betegsége a silókban való gondolkodás.
- A hatalmi harc velejárója volt a jó hírek felnagyítása (pl. a kutatási sikerekről) és a rossz hírek elbagatellizálása (a versenytársak, elsősorban az iPHONE okozta veszélyekről).
- Amikor már nyilvánvalóvá váltak a problémák, a felső vezetők azzal tetézték a bajt, hogy megengedhetetlen hangnemben kezdték felelősségre vonni beosztottjaikat (nyilvánosan is), ami tovább erősítette a félelem légkörét, valamint a felsővezetők és a középvezetők közötti szakadékot, ami a cikkírók szerint végképp lehetetlenné tette a problémával való megküzdést.
A legfőbb tanulság
-
- A siker 5%-a stratégián múlik, 95%-a a végrehajtáson.
- A végrehajtás 5%-a a műszaki/technikai tényezőkön, 95%-a az emberi tényezőkön múlik.
A szervezeten belüli érzelmi folyamatok menedzseléséhez, a cég érzelmi tőkéjének kialakítására is figyelniük kell a vezetőknek. Nem szabad félni a rossz hír hozóitól, azoktól, akik el merik mondani a véleményüket, ha a XXI. századi, összehálózott világunkban nem akarjuk megismételni a középkor óta ismert meztelen a király történetet.
Mit építettünk be a vezetőképző programunkba a NOKIA bukásának története kapcsán?
- A vezető a szervezettől kapott hatalmát ne uralkodásra használja, hanem a megvalósításra, csapatának, munkatársainak fejlesztésére, a eredményesség növelésére, a hatékonyság fokozására használja
- A vezetőnek magasfokú érzelmi és társas intelligenciával kell rendelkeznie, melynek fontos része, hogy a vezető megtanuljon együtt élni a kellemetlen érzéseivel, hogy nyugtalan körülmények között is nyugodt tudjon maradni.
- A vezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy csapatának olyan légkört tudjon kialakítani amire a pszichológiai biztonság jellemző. A pszichológiai biztonság fontosságát legerősebben a Google Arisztotelész projektje bizonyította