Az egyén tisztelete – mit is értünk alatta?

Az egyén tisztelete– Te mit értesz alatta?

Az egyén tisztelete számos cég – főleg, amelyek a lean menedzsment módszert gyakorolják – értékei között kiemelt helyen szerepel.
A talán legismertebb működési kiválóság (operational excellence) modellnek, a Shingo-modellnek a vezetői kiválóság, azon belül az egyén tisztelete az alapja. Nagyszerű könyv is elérhető a témában: A tisztelet ereje – Regény a lean szemléletű vezetésről.

Nos, sokat beszélünk az egyén tiszteletéről, de hogy jelenik meg az egyén tisztelete a mindennapi munkában?

Mivel számos olyan cégnél dolgozunk, ahol a lean menedzsment elveit alkalmazzák, mi is alaposan meg akartuk érteni, mit értünk az egyén tisztelete alatt, mert be akartuk építeni vezetőképző programunkba.
Mire jutottunk?

 

Pontosan miből tudod, hogy megkapod a munkatársaidtól a tiszteletet?

Műszakvezetőknek, művezetőknek, csoportvezetőknek tartott vezetőképző programjainkon rendszeresen megszondáztatjuk a résztvevőket, mit értenek az egyén tisztelete alatt. Pontosan honnan, miből tudják, hogy a kollégáiktól megkapják a tiszteletet?

A legtöbbször ezek a meghatározások kerülnek elő:

Akkor érzem, hogy a munkatársam tisztel, ha

• Köszön nekem.
• Fogadja a köszönésem, visszaköszön.
• Meghallgatja a véleményemet.
• Nemcsak meghallgatja a véleményemet, hanem közben rám figyel.
• Meghallgatja a véleményemet és elfogadja.
• Kikéri a véleményemet.
• Kér tőlem és nem utasít.
• Ha problémája van velem, azt konkrétan, nyugodt hangnemben mondja el.

 

Te mikor és hogyan adod meg a tiszteletet a munkatársaidnak?

 „Ha azt tapasztalom, hogy tisztel a munkatársam, természetesen tőlem is ezt kapja!”

Ha nem kapom meg a tiszteletet, akkor én sem fogom megadni neki:

• A beosztottam megtudja, milyen az, amikor főnökként viselkedem.
• Ha a vezetőtársam az illető, akkor nem leszek együttműködő én sem.
• Ha a főnököm nem tisztel, akkor kerülöm vele a kapcsolatot. A legkisebb erőfeszítéssel, szó szerint azt csinálom, amit mond, akkor, ha ellenőriz!

Amikor a műszakvezetők, csoportvezetők a dolgozók, a vezetőtársak tiszteletlenségéről beszélnek, nagyon hasonló történeteket hallok. Azt hallom, hogy egy-egy félreértés, egy valóban indulatos verbális, nem verbális viselkedés (duzzogott, amikor valamire megkértem) után ösztönszerűen visszavonják a tiszteletüket. Ettől aztán a kapcsolataik lejtőre kerülhetnek, és néha addig is eljutnak, hogy nem köszönnek egymásnak!

 

A legnehezebb megadni a tiszteletet akkor, ha én nem kapom meg!

Ken Blanchard azt hangsúlyozza:

„Ha akkor is tiszteljük a munkatársainkat, amikor azok tiszteletlenek, lehetőséget adunk nekik a változásra.”

Mélyen egyetértünk szerzővel! Ahhoz, hogy egy vezető megadja a tiszteletet egy vele tiszteletlen munkatársának, ahhoz határozott értékrendre, tudatos vezetői hozzáállásra, érzelmi intelligenciára van szüksége.
Meg kell tudni állnia, hogy a dolgozó negatív érzelmeire ne negatív érzelmekkel reagáljon. Ilyenkor is nyugodtnak kell maradnia. Erősnek és emberségesnek kell lennie! Cselekedeteit, kommunikációját belső értékrendjére, szemléletmódjára, vezetői céljaira alapozva kell irányítania.  
A híres Arbinger Intézet ezt a tudatosságot kifelé irányuló szemléletmódnak, „mindset”-nek nevezi, és amellett érvel, hogy ez a vezetői kiválóság alapja.

 

Mit ért a TOYOTA az egyén tisztelete alatt?

A Toyota módszerének modellezésével európaiasított menedzselési divat lett a LEAN. Ma már a valamit is magára adó for profit cég lean módszereket vezet be. Nos, a LEAN két alapja az:

1. 1. 1. Egyén tisztelete és a
      2. Folyamatos fejlődés.

Erre épül az összes látványos lean eszköz használata.

A TOYOTA honlapja szerint az egyén tiszteletén a következőt értik:

Tiszteljük egymást:

• erőfeszítéseket teszünk, hogy megértsük egymást,
• felelősséget vállalunk a kapcsolatainkért és 
• kihozzuk magunkból a legjobbat, 

hogy kölcsönös bizalmat építsünk.

 

A tisztelet legmagasabb formája

A TOYOTA módszerének modellezésében elmúlhatatlan érdemeket szerzett Jim Womack, A Lean Enterprise Institute alapítója és elnöke, a következőként nyilatkozik:

Az idők során rájöttem, hogy a tisztelet legmagasabb formája a problémamegoldás. A vezető azt mondja a dolgozónak, hogy nem tudja egyedül megoldani a problémát, mert nincs elég közel a problémához, s így nem tudja a szükséges tényeket.

Tiszteli a dolgozó tudását és azt ajánlja fel neki, hogy keressék meg együtt a legjobb megoldást. Nyilván a dolgozó sem tudja egyedül megoldani a problémát, egyrészt, mert túl közel van hozzá, másrészt, mert vonakodik attól, hogy kemény kérdéseket tegyen fel a saját munkájával kapcsolatban.

A problémát csak úgy tudják megoldani, ha kölcsönös tiszteletet mutatnak egymás iránt és egymás szerepköre iránt. Ezzel a munkavégzés is nagyobb elégedettséget okoz és a szervezeti teljesítmény is egyre javul.

Ez az a szemléletmód, hozzáállás, amit a gyakorlatorientált vezetőképzésen közvetítünk a résztvevő vezetőknek.

 

Nos, kedves olvasóm, Te mit értesz az egyén tisztelete alatt?

Kíváncsi vagyok, a hazai cégeknél mit értenek a vezetők, a dolgozók az egyén tisztelete alatt? Arra is kíváncsi vagyok, hogy ahol évek óta leaneznek ott változott-e az egyének tisztelete?
Kíváncsi vagyok, végeztek-e valamely hazai cégnél kutatást arról, hogyan függ össze az egyén tisztelete az eredményességgel?

 

Barátsággal:

 

Héder Sándor