Az egyén tisztelete– Te mit értesz alatta?
Az egyén tisztelete számos cég – főleg, amelyek a lean menedzsment módszert gyakorolják – értékei között kiemelt helyen szerepel.
A talán legismertebb működési kiválóság (operational excellence) modellnek, a Shingo-modellnek a vezetői kiválóság, azon belül az egyén tisztelete az alapja. Nagyszerű könyv is elérhető a témában: A tisztelet ereje – Regény a lean szemléletű vezetésről.
Nos, sokat beszélünk az egyén tiszteletéről, de hogy jelenik meg az egyén tisztelete a mindennapi munkában?
Mivel számos olyan cégnél dolgozunk, ahol a lean menedzsment elveit alkalmazzák, mi is alaposan meg akartuk érteni, mit értünk az egyén tisztelete alatt, mert be akartuk építeni vezetőképző programunkba.
Mire jutottunk?
Pontosan miből tudod, hogy megkapod a munkatársaidtól a tiszteletet?
Műszakvezetőknek, művezetőknek, csoportvezetőknek tartott vezetőképző programjainkon rendszeresen megszondáztatjuk a résztvevőket, mit értenek az egyén tisztelete alatt. Pontosan honnan, miből tudják, hogy a kollégáiktól megkapják a tiszteletet?
A legtöbbször ezek a meghatározások kerülnek elő:
Akkor érzem, hogy a munkatársam tisztel, ha
- Köszön nekem.
- Fogadja a köszönésem, visszaköszön.
- Meghallgatja a véleményemet.
- Nemcsak meghallgatja a véleményemet, hanem közben rám figyel.
- Meghallgatja a véleményemet és elfogadja.
- Kikéri a véleményemet.
- Kér tőlem és nem utasít.
- Ha problémája van velem, azt konkrétan, nyugodt hangnemben mondja el.
Te mikor és hogyan adod meg a tiszteletet a munkatársaidnak?
„Ha azt tapasztalom, hogy tisztel a munkatársam, természetesen tőlem is ezt kapja!”
Ha nem kapom meg a tiszteletet, akkor én sem fogom megadni neki:
- A beosztottam megtudja, milyen az, amikor főnökként viselkedem.
- Ha a vezetőtársam az illető, akkor nem leszek együttműködő én sem.
- Ha a főnököm nem tisztel, akkor kerülöm vele a kapcsolatot. A legkisebb erőfeszítéssel, szó szerint azt csinálom, amit mond, akkor, ha ellenőriz!
Amikor a műszakvezetők, csoportvezetők a dolgozók, a vezetőtársak tiszteletlenségéről beszélnek, nagyon hasonló történeteket hallok. Azt hallom, hogy egy-egy félreértés, egy valóban indulatos verbális, nem verbális viselkedés (duzzogott, amikor valamire megkértem) után ösztönszerűen visszavonják a tiszteletüket. Ettől aztán a kapcsolataik lejtőre kerülhetnek, és néha addig is eljutnak, hogy nem köszönnek egymásnak!
A legnehezebb megadni a tiszteletet akkor, ha én nem kapom meg!
Ken Blanchard azt hangsúlyozza:
„Ha akkor is tiszteljük a munkatársainkat, amikor azok tiszteletlenek, lehetőséget adunk nekik a változásra.”
Mélyen egyetértünk szerzővel! Ahhoz, hogy egy vezető megadja a tiszteletet egy vele tiszteletlen munkatársának, ahhoz határozott értékrendre, tudatos vezetői hozzáállásra, érzelmi intelligenciára van szüksége.
Meg kell tudni állnia, hogy a dolgozó negatív érzelmeire ne negatív érzelmekkel reagáljon. Ilyenkor is nyugodtnak kell maradnia. Erősnek és emberségesnek kell lennie! Cselekedeteit, kommunikációját belső értékrendjére, szemléletmódjára, vezetői céljaira alapozva kell irányítania.
A híres Arbinger Intézet ezt a tudatosságot kifelé irányuló szemléletmódnak, „mindset”-nek nevezi, és amellett érvel, hogy ez a vezetői kiválóság alapja.
Mit ért a TOYOTA az egyén tisztelete alatt?
A Toyota módszerének modellezésével európaiasított menedzselési divat lett a LEAN. Ma már a valamit is magára adó for profit cég lean módszereket vezet be. Nos, a LEAN két alapja az:
-
-
- Egyén tisztelete és a
- Folyamatos fejlődés.
-
Erre épül az összes látványos lean eszköz használata.
A TOYOTA honlapja szerint az egyén tiszteletén a következőt értik:
Tiszteljük egymást:
- erőfeszítéseket teszünk, hogy megértsük egymást,
- felelősséget vállalunk a kapcsolatainkért és
- kihozzuk magunkból a legjobbat,
hogy kölcsönös bizalmat építsünk.
A tisztelet legmagasabb formája
A TOYOTA módszerének modellezésében elmúlhatatlan érdemeket szerzett Jim Womack, A Lean Enterprise Institute alapítója és elnöke, a következőként nyilatkozik:
Az idők során rájöttem, hogy a tisztelet legmagasabb formája a problémamegoldás. A vezető azt mondja a dolgozónak, hogy nem tudja egyedül megoldani a problémát, mert nincs elég közel a problémához, s így nem tudja a szükséges tényeket.
Tiszteli a dolgozó tudását és azt ajánlja fel neki, hogy keressék meg együtt a legjobb megoldást. Nyilván a dolgozó sem tudja egyedül megoldani a problémát, egyrészt, mert túl közel van hozzá, másrészt, mert vonakodik attól, hogy kemény kérdéseket tegyen fel a saját munkájával kapcsolatban.
A problémát csak úgy tudják megoldani, ha kölcsönös tiszteletet mutatnak egymás iránt és egymás szerepköre iránt. Ezzel a munkavégzés is nagyobb elégedettséget okoz és a szervezeti teljesítmény is egyre javul.
Ez az a szemléletmód, hozzáállás, amit a gyakorlatorientált vezetőképzésen közvetítünk a résztvevő vezetőknek.
Nos, kedves olvasóm, Te mit értesz az egyén tisztelete alatt?
Kíváncsi vagyok, a hazai cégeknél mit értenek a vezetők, a dolgozók az egyén tisztelete alatt? Arra is kíváncsi vagyok, hogy ahol évek óta leaneznek ott változott-e az egyének tisztelete?
Kíváncsi vagyok, végeztek-e valamely hazai cégnél kutatást arról, hogyan függ össze az egyén tisztelete az eredményességgel?
Barátsággal:
Héder Sándor
Nálunk hosszú évek óta működik a LEAN és többször auditálták is. Mégis úgy érzem, hogy jelenleg a LEAN, a hibázás kultúrája, a tanuló szervezet és a többi frappáns mondás csak egy-egy jó szlogen – nem több. Talán a felsővezetők hisznek benne, de a középvezetők és operatív irányítók egyenesen bojkottálják a fejlődést.
Többször is megkaptam, hogy naiv vagyok, mert elhiszem, amit mondanak – pedig akár lehetne igaz is… persze, ha mindenki beleadna annyit, amennyit kivenni szeretne: de ez általában nem történik meg. Szerintem ez nem arról kellene, hogy szóljon, mi a személyes véleményem az illetőről, hanem arról, hogy bízunk-e egymásban annyira, hogy őszinték merjünk lenni. Ha nem, akkor megette a fene az egészet…
Kedves Eszter!
Köszönöm a hozzászólást!
Az én tapasztalatom is az, hogy a lean kézzelfogható eszközeit könnyebb elsajátítani, mint az egyén tiszteletét, és a „probléma, mint tanulási lehetőség” hozzáállást.
Idő és rendíthetetlen következetesség szükséges! Róma sem egy nap alatt épült fel. Én bízom Önben, az ott dolgozókban! https://forlong.hu/2020/10/a-vezetes-sikertenyezoi-rendithetetlen-kovetkezetesseg/
Barátsággal
Héder Sándor